Mickey webnaplója

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy karácsony. Ezen az egyszer volt karácsonyon kaptam az Apám, Renoir c. könyvet, melyt élvezettel olvastam el. Minap volt, nemrég volt szintén karácsony, s ezúttal az Apám, Piedone c. könyvet kaptam ajándékba. Belefeledkeztem a könyvbe, melyet lánya írt, kötetbe foglalva összegyűjtött emlékeit a papájáról.
Szeretem ezt az olasz multifunkci embert.
Szeretem, mert vállalkozó volt, nem úgy mint én,
mert sokszerű tehetségét mutatta meg a nagyobb nyilvánosságnak, nem úgy, mint én.
Szeretem, mert világ életében szeretett enni, úgy mint én.
Szeretem, mert szerette a humort, úgy mint én.  
Meglehetősen korpulens volt, úgy mint én.
Az igazságot és a jóságot jelenítette meg, úgy mint én is szeretném.
Vannak közöttünk tehát hasonlóságok bőven, és persze különbözőségek is jócskán.
Bőven az elején vagyok a könyvnek, csak azt említem, ami eddig különösen is feltűnt.
Carlo Pedersoli (alias Bud Spencer, alias Piedone) 1929. okt. 31-én született.
Már újszülöttnek is termetes volt, hat és fél kilós.
„…gyakran emlegette, hogy milyen melengető érzést keltett benne a felette virrasztó anyja kedves tekintete.” (Hasonlítunk)
Nagyapjának vasbútorokat termelő gyára volt. (Különbözünk)
Sokat hangoztatta: „Nem érdemes minden apróságon felhúzni magunkat,…könnyedén kell megélni az életet, az ajándékot, amelyet Istentől kaptunk.” (Hajlok rá, hogy igaza volt és van.)    
Kevés csomaggal szeretett utazni, legfeljebb egy kézipoggyásszal. Így zsörtölődött: „Mária, elképesztő, hogy állandóan telepakolod magadat cuccal, és úgy kell utaznunk, mintha kilakoltattak volna minket!” (Hasonlítunk)
Próbálom összeszedni tehetségeit.
Országos úszóbajnok, sikeres vízilabdás. Megtanul bokszolni, evezni, gitározni, repülőgépet vezetni, hajót irányítani, helikoptert vezetni, s elismert filmhőssé lesz, számos film főszerepét vállalja színészi végzettsége nincs. Énekel, mesél, zenét szerez, zongorázik, nem folytatom. (Különbözünk)    
Színészi végzettsége nincs. (Hasonlítunk. Nekem is csak gyorstalpaló publicista végzettségem van.)
El is röstellhetném magamat a köztünk fennálló sok-sok különbözőség miatt, de nem teszem. Én szerény testsúllyal születtem, mindössze 3,6 kg-mal. Tehetségeim kibontakozásához nem volt bennem kellő erély, de előbb-utóbb kibújt a szög a zsákból, és akkortól hoztam a formámat.     
B. Spencer a nyilvánosság – méltán – népszerű embere volt.
Hozzá képest én szürke egér.
Ám Kodály megmondta, hogy nem a művészekből kell sok, hanem az értő közönségből. Ő persze valahogyan úgy fogalmazott, hogy nem az a cél a zene művelésében, hogy félmillió ember klimpírozzon az országban, hanem hogy a széles tömegek legyenek pallérozva azzal a tudással, amelynek révén az értékes zenét befogadják. Én ilyen befogadónak tudom magamat, és ez jószerével elég is. Különösen is koromnál fogva.
Irigykedés nélkül élvezkedem a Piedone-életrajzot olvasva. És dúdolgatok:
lalalala lalla,
lalalala lalla,
lalala lalla lallalala
lalla…