Egy ültő helyemben végigolvastam Király Levente könyvét, a Piedone nyomában címűt. Ez engem is meglepett, mert nem szoktam ilyet tenni. Ez a kötet is érdekes adalékokat hozott a méltán népszerű emberről. Kezdem őket megidézni, és ha nem jutok a végére, akkor a holnapi posztom is Carlo Pedersoliról fog szólni.
- Az iskolában azt kérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni, ha nagy leszek. Boldog! – válaszoltam. Azt mondták nekem, hogy nem értem a feladatot. Én meg azt válaszoltam, hogy nem értik az életet.
- Madridban beültünk vacsorázni egy étterembe. Odajött a pincér, és én kértem az étlapot. Amikor kihozta, visszaküldtem azzal, hogy nem így értettem, hanem hogy szeretném végigenni az egész étlapot. Terence csak nézett rám, nem akarta elhinni, hogy képes vagyok ennyit enni. Akkoriban 156 kilót nyomtam. Később még többet. Egy időben 174 kilót. Igaz, hogy 2 méter volt magasságom.
- Terence Hill említi, hogy a Lallala kórusjelenet felvételére egy napot szánt a rendező, de két nap alatt vették fel, mert Bud végighülyéskedte a forgatást. Majd megpukkadtunk a nevetéstől. Arra törekedett, hogy megzavarja, és újra fel kelljen venni a jeleneteket.
- Tíz repülőgépből álló flottája volt a nyolcvanas évek elején. Szerződésben állt a Szentszékkel, és így zarádokokat szállított Fatimába, Santiago de Compostelába és Medjugorjébe.
- Rákos daganattal műtötték. Amikor utókezelésre ment Amerikába, az orvosok megdöbbenve tapasztalták, hogy a rák eltűnt, felszívódott, a papillómák eltűntek. Azt mondta: Azt se tudtam, hova legek a boldogságtól. Valaki odafönn még mindig szeret engem.
- A katolikus hit nagyon sok erőt ad nekem. Bizonyosságot ad, hogy valami történik velünk a halál után is. Azt mondom: „futtetenne”, rá se ránts a halálra, mert úgyse fogod megúszni. Én kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a halál után….Szerintem hamis, hogy a jobbak mennek el, a rosszak pedig megússzák, s az igaz hívők csodálatosan meggyógyulnak, míg a többiektől megvonják az égiek a gyógyulást. A sors sakktábláján nincsenek különválasztva a jók, meg a rosszak.
- Utolsó szava halálos ágyán családjához szólt: Köszönöm! Sőt talán így: Grazia!
- Kiadott egy könyvet, amelynek a címe: Eszem, tehát vagyok. Bud szerint téves az eredeti gondolat, a gondolkodom, tehát vagyok, mert gondolkodni csak tele hassal lehet. Ha éhezel, az agyad sem működik. Először jön tehát az evés, és azután lehet filozofálni. Nagy filozófusok nem is származtak az éhező Afrikból.
Látom már, hogy holnap fejezem be.
Utolsó kommentek