Hajnali három óra. Kidobott az ágy. Ülök az erkélyen. Nincs se hideg, se meleg. Elmélkedem. Mindenesetre takarót viszek magammal, és belebújok az egyik dzsekibe.
Az ég borús, de nem egészen. A felhőkön át a csaknem telehold fénylik. Olyan, mint a gáztorony órája. Fehér és kerek. Kb. akkorának is látszik. Jól teszi, hogy világít, mert a torony órája csak háromnegyed négykor kapcsol be. (Ellenőriztem, s tényleg, ma is ez történt.) Meleg csákányváltásként történt a dolog, mert a hold elé vastag felhők úsztak, s eltűnt szemem elől.
Van úgy, hogy gondolkoznom kell, milyen zenét alkalmazzak napi posztomhoz. Van olyan is, hogy spontán tolul fel bennem egy melódia, aminek nem tudok, vagy nem akarok ellenállni. Tegnap hajnalban a Szilas Abonyi mise egyik tételére ébredtem. Azaz álmomban megszólalt bennem a Glória-tétel teljes gazdagságában. Habozás nélkül elhatároztam, hogy ezt a temperamentumos zenét teszem ki oldalamra.
A nyári fotókból még tart, s amelyikhez nem fűződnek személyiségi jogok, közzé teszem. A legszebb fotót nem én készítettem, hanem unokám, aki egyik éjjel az 5000 évenként látható üstököst fotózta, de hajnalban is kiment a Balaton partjára, és a csendes, néma tájról egy gyönyörű felvételt készített komoly gépével.
***
Napok óta egymást hallgatjuk T.-vel, vagy éppen saját sarkunkba húzódva szemléljük az internet komolyan veendő, máskor reménytelenül komolytalan szövegeit, képeit.
Megpróbálunk megegészségesedni, mert a családon végigsöpört a nátha közös nyaralásunk során.
Holnap már szolgálatba helyezzük magunkat. Három unoka felügyelete van ránk bízva. örömmel állunk elébe.
***
A FB-on elém tolakodik minduntalan egy kvízjáték. Szeretem is, meg nem is. Bizonyos mértékig szellemi kihívásnak élem meg, máskor meg ostobaságnak. Miért kellene nekem vagy másnak tudnia, hogy milyen márkájú cipőt hord egy általam nem is ismert celeb? Mi köze ennek a jólértesültséghez, a tudáshoz? A világon semmi. Ráadásul valakivel játszom. Akit le kellene győznöm, akinek engem kellene legyőznie. Minek? Kit érdekel? Amikor mégis játszom, kikapcsolódásként próbálom megélni abban a reményben, hogy megválaszolható kérdéseket kapok, s tehetségem szerint meg is birkózom velük.
Utolsó kommentek