Mickey webnaplója

Hajnalban az fogalmazódott meg bennem, és vált egyértelművé, hogy a világ keresztények számára csak a csodák nyelvén írható le, és csak így értelmezhető.
Semmi sem természetes. Minden csoda. Egy fizikust kérdez a laikus: Mi az anyag?
Anyag? Anyag az nincs – felel a fizikus. Erőterek vannak, energiagócok, ezek állnak össze alkalmilag ennek-annak.
Freund Tamás hitvallása: Sokkal nagyobb hit kell a vak anyagnak tulajdonítani a fejlődést, mint az istenben való hithez.
Vallásunk állításai csak a hit útján közelíthetők meg, vagy fogadhatók el. Krisztus fogantatásától kezdve az Eucharisztiában jelen lévő Feltámadottig mind-mind értelmezhetetlenek a ráció számára. Ezért pattannak le a nem hívőkről, s tartanak bennünket együgyűeknek. Hogy értené meg egy ateista, hogy az Isten Fia van jelen a konszekrált ostyában, amit a Szentléleket hívva a pap változtatott át?
Ám, nekem a Hold tisztelgése naponta a Föld körül, a denevérek hajnali csapongó röpködése, s általunk nem hallható visongása mind-mind a csoda része.
Miként az is, hogy a növények kikelnek a magokból és végrehajtják a génjeikbe kódolt parancsokat. Csoda a szerelem is, amely két egymást korábban nem ismerő fél között létrejön.
Csoda minden, s a legnagyobb csodák közül való, hogy még van élet a földön annyi viszálykodás után, annyi járvány után, annyi klímaváltozás után.
A tudós Dienes Valéria Magnificat-átiratában rácsodálkozik Isten teremtő nagyságára:
„Mindenható karja csak egyet suhint, s a kevélykedőket széjjelszórja mind.”
Ez nagyon így van. Gondoljunk csak a birodalmak széthullására. Pikk-pakk megszűnt a Szovjetunió, a béketábor „legyőzhetetlen”-je. Extrapolálhatnék is: EU, USA, Kína… ki tudja még miféle összeállítások? Meddig pöffeszkedhetnek?      
Nem is érdemelnek sok szót.
Elég nekünk mindaz, ami körülvesz.  A természetes csodák. Attól természetesek, hogy megszoktuk őket, mint a láthatatlan éltető levegőt. Mint az átlátszó tiszta vizet. Mind-mind a Gondviselés műve, s addig hat, ameddig csak mindenható karjával egyet nem suhint. Ha meg suhint, azt mindig az érdekünkben teszi, akár átlátjuk, akár nem.
***
Az elkészült MOM-parkot csípőből kritizálni „olyan reflex, mint Orbánt szidni a törött vasalózsinórért”. (Váli D.)
***
„A művészek a piac cinkosai lettek.” (Falckenberg)