Találtam egy szépségesen szép mondatot Bálint Sándorról, akit egyszer még szentté fognak avatni. A népbíróság előtt az utolsó szó jogán így védekezett: „Arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha ne tudjam mög, ki juttatott el idáig. Hogy ne gyűlhessék harag a szívemben.”
***
Egy kötetbe kértek tőlem tanulmányt. Megírtam, elküldtem, s visszakaptam első tördelésben azzal, hogy tegyem meg észrevételeimet, korrigáljam szükség szerint. Meg is tettem. Írtam elé kérésre felvezetőt, írtam utána tömör életrajzot, s válaszoltam tizenöt felvetésre. Majd az egészet emailben visszaküldtem a feladónak.
Már a megszólítást is elírtam: Kedve Ákos!
No, hiszen! Akasztják a hóhért. Miféle precízséget takar az a korrektúra, amelyről szóló értesítés első szava is hibás. Remélem, az összes többi nem az.
Mentségemre szolgál, hogy éjfél felé fogalmaztam meg a levelet a csatolmánnyal együtt. De akkor is.
Régen végigolvasták a levelet, majd itatóssal (tapperral) szárazságát biztosították, mielőtt borítékba helyezték az írást.
Én meg az elektronika szárnyaira bíztam egy felületes újraolvasás után. Persze ettől még meg fog jelenni a kötet, csak hát „milyen már?” ahogy ma mondanák. Sőt amikor a bakit felfedezik, a maiak ki nem hagynák meglepődésüket: „Azt a”.
***
Kaptunk egy aranyos gyereknótát whatsappon R.-ka előadásában: Háp, háp, háp, jönnek a kacsák…
Azonnal beugrik, hogy minap láttam menyem gyerekkorában készült videófelvételét, aki nagyobbacska korában hiba nélkül végigénekli az Egyszer egy királyfi, mit gondolt magában c. nótát. Mind a tizenöt versszakát. Mind a kettő szép teljesítmény. Lám, miből lesz a cserebogár!
***
Lám, lám, lám, a járvány röghöz köt, mégis megvan a kapcsolat mindnyájunk között.
Klick, klick, klick, whatsapp idejön. Videókon vagytok jelen: De így is öröm.
***
Kedden BR születésnapja volt. A FB nem jelezte, a naptárt pedig késve néztük meg. Isten éltesse sokáig jó egészségben!
Ma bezzeg ránéztem a naptárra: Jónás napja van. Nagyon sok név tulajdonosát cukkolták rövid gúnyverssel. Nagyjából erre utaltam, amikor Gyurkovics Névike c. gyűjteményét emlegettem. Nos, a Jónást így cukkolták: Jónás a víziló, bolhája millió.
Az egyház egyebekben nem Jónásról, hanem Szent Jozafátról emlékezik meg 11. 12-én.
***
Zene. Ha én 64 lennék, akkor egy jó tízest letagadhatnék. Nem teszem. Inkább szóljanak ők, akikből ketten nem lettek 64, ketten pedig lényegesen meghaladják ezt a kort.
https://www.youtube.com/watch?v=HCTunqv1Xt4
2020.11.12. 21:28 emmausz
Mai találatok
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2916283870
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek