Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2020.12.16. 05:23 emmausz

„Egy kicsit ebbül, egy kicsit abbul”

Többnyire a zseni is mások gondolatait használja, sajátja jó, ha eléri a néhány %-ot. A közönséges ember még ennyit sem mondhat magáénak. Így fordulhat elő, hogy megörül – megörülök –, amikor valami értékesre találok olvasás közben. Szabó Feri Bergsont idézi, s számos kitételéből egyet idemásolok.
Az igazat megvallva, ha biztosak lennénk, abszolút biztosak abban, hogy van halhatatlanság, (survie), nem is tudnánk másra gondolni. Az élvezetek elmaradnának, de vértelenek és színtelenek lennének, mivel intenzitásuk csupán a rájuk fordított figyelemtől függ. Elhalványulnának, mint maga a lámpa fénye a felkelő Nap előtt. A gyönyört elhalványítaná az öröm.”
Igen, igen, bizonyára. Nincs egyedül ez a kijelentés. Mária egy régi üzenetében kis tanítványainak azt mondta: Ha tudnátok, hogy mennyire szeretlek titeket, sírnátok a boldogságtól. Hát igen. Rejtőző a mi Istenünk, rejtőző a transzcendens valóság is.
Ám olykor átér az immanens világra is. Mindjárt mondom, miért.
- Napok óta zúg a fülem, nem kicsit, és egyre bosszantóbban. Van egy alaphang, nagyjából az Esz-hang magassága.  Visszatérően meg szokott szólalni egy másik, egy sziszegő zúgás, nyomatékosítva szívverésem ritmusával. Erre jött rá egy pocsék – leginkább utcazajra emlékeztető – búgás, amit nem tudtam kikapcsolni. Kb. du. háromtól estig tart a műsor. Most  befogtam az orromat és tüdőből átfújtam az Eustach-kürtöt. Alábbhagyott a városi zaj. Majd mikor úgy éreztem, hogy kezd visszatérni, megint átfújtam. Erre abbamaradt a sorsrontó erős búgás. Azért írom ide, mert lehet, hogy másokon is segít egy ilyen beavatkozás. Nekem eddig abbamaradt, hála Istennek! Rásegített még a füleim két oldalról tövének benyomása. Még korai tartós sikerről beszélni, de a remény hal meg utoljára.
- Egy másik területen is megpróbáltam magamat. A lakásban sétáltam csaknem másfél órát. Arra voltam kíváncsi, hogy képes vagyok-e a hosszú tespedés után tartósan mozdulni. Úgy tűnik, igen, de csak a saját tempómban.
- Egy harmadik gyakorlatot a román szekuritáte fogvatartottja, a jezsuita Godó Mihály tette közzé. Elmondta, hogy rendetlenkedő szívére nem kapott semmilyen gyógyszert. Ezért naponta egy órát hangosan nevetett. A rekeszizma rángásaitól lassan helyreállt beteg szíve. Meggyógyult. Arra gondolok, hogy a szívbetegeknek naponta egy órát kellene nevetniük, úgy hogy rekeszizmuk masszírozza szívizmukat. Egy-egy filmvígjáték naponta. Ha tényleg jó, akár unokákkal végignevethetnénk.
***
Másik Feri. Móra. A legélvezetesebb, amikor áttér a szögedi tájnyelvre.  A novella arról mesél, hogy miként történt 1830-ban Széchenyi szegedi látogatása, amikor is gőzhajóval érkezett a városba, ahol korábban soha nem láttak még ilyet. A parti sokaságot papjuk szólítja meg. „Mit szömlélködnek kendtök, embörök?” Majd ugyanő eligazítást tart az emböröknek az „elmemíves szerkeztetésről, aminek gépelye van”. A helyi piaristák meghívják a grófot „csak egy kis hirtelen-hamar-jóra”, mert nem tudtak a látogatásról korábban. A szájtátik a parton megjegyzik a hajóról: „úgy kapari a kereke a vizet, mint a kutya”. Móra stílusa egyébként is finom humorral van átszőve. Szeretem olvasni.
***
Zene. Ha Esz, akkor a K 543. Esz-dúr szimfónia. Mozarté. IV. presto-tétel.
https://www.youtube.com/watch?v=HRMpeW7K3lQ


 

 

komment


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6816344976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása