Egy dal motoszkál a fejemben és egy hegedű-darab. Utóbbi talán Beethovené. Csak a dallamot tudom jól-rosszul visszaadni. D m s md t, d di r s, r f l fr d r ri m s, m s d’ sm rfsi l s /
dms fmr rfl sfm msd’ r’ m’ r’d’tl s s s s s m stb…
A dal pedig egy Dobos Attila-szerzemény. Kavicsok a vízparton. Amikor odaér a dallam, hogy „nem jöhet soha más, nem érhet csalódás, te vagy az, aki kell, aki kell énnekem. Maradj velem…”
A dal ritmus- és szekvenciaképlete így alakul: t,dr dt,l, t,ds ffm rimt d’tl d’tl s f m ltd’t …
Nekem ezek a zenei képletek hasonlóképpen hangzanak belül.
És még egy hasonlóságot ide teszek.
Van két Dobos Attila-szerzemény, amelynek a szövegét az égi és földi szerelemre, vonzódásra egyaránt vonatkoztathatok. A földit szerelmi vallomásnak, az égit imának tekinthetem. Íme a szöveg:
/ Jöttél, ki tudja honnan és merről. / Ezt én sohasem kutatom. / A sors, mint a víz sodort hozzám. /
Találkoztunk, mint kövek a vízparton.// Jöttél, ki tudja honnan és merről. / Itt jársz már az én utamon. / Többé nem visz el senki tőlem. / Nem válunk el, mint kövek a vízparton. // Nem jöhet soha más. /
Nem érhet csalódás. / Te vagy az, aki kell. / Aki kell énnekem. / Maradj velem!//
Jöttél, ki tudja honnan és merről. /Most már velem élj, akarom. / Többé nem visz el senki tőlem. /
Nem válunk el, mint kövek a vízparton. // (Dobos-S. Nagy)
A másik Dobos-nóta az Albérlet az emeleten
/ Sötét a ház, hol régen lakom, / Nem süt be fény sem ablakomon. / Egy albérlet az emeleten, / Nincs díszpárnám a kereveten. / Sötét a fal és repedezett, / A szekrény már rég töredezett. /
Egy albérlet az emeleten, / Az otthon nekem ilyen. // De hogyha eljössz hozzám, / Kis szobámba eljön a fény. / Felejtem azt, hogy / Lakosztályom kissé szerény. / Nem látok már semmit, / Mert téged nézlek csupán, / És arra kérlek, gyakran jöjj hozzám! // Kitárom én az ablakomat, / Nem látok mást, csak zord falakat. / Egy albérlet az emeleten, / Csak erre futja keresetem. / Nem látom lenn az embereket, / Nem látok fákat, leveleket. /Egy albérlet az emeleten, / Csak ez van, s te vagy nekem.//
Mert hogyha eljössz hozzám,... /
…És arra kérlek, gyakran jöjj hozzám!/
Csak arra kérlek, mindig jöjj hozzám!// (Dobos-S. Nagy)
Ugye, igazam van?
***
Zene: Kövek a vízparton https://www.youtube.com/watch?v=3rvnmquyGZI
Utolsó kommentek