Mickey webnaplója

Balázs Géza idézi Kapiller Ferencet, én idézem Balázs Gézát, mert mindketten idézik Somogyi Győzőt, aki Salföldön él, ott gazdálkodik, ott művészkedik. Ezek után lássuk, mint vélekedik Somogyi Győző. Ezt nyilatkozza: „Az írástudók hivatása: A magyar nemzet most vigasztalásra szorul. Csak szeretni szabad.” Igaz, hogy ezt jó másfél évtizede mondta, de igazsága ma még talán hatványozottabban érvényes.
Mert igaz, hogy sok mindenért akár ki is húzhatnánk magunkat, de itt van a mi nyakunkon is a világjárvány. A vele folytatott hatalmas napi küzdelem minden szép törekvésünkből gyököt von, sorainkat ritkítja, családjainkat fájdalommal tölti el. Ha másért nem, a találkozások ellehetetlenülése folytán.
A program tehát nagyon is életszerű: A népesség társadalmi méretekben vigasztalásra szorul. Csak szeretni szabad.
A szeretés sokaknak okoz fejtörést. Mi is az, hogy szeretni? VD szerint nem érzelem, hanem munka: „A pék kenyeret süt, a pék szeret.”
Ennél azért komplexebb a fogalom. Szeret, aki helyesen kívánja és teszi a jót mindazokkal, akiket elér, és így közvetve azokkal is, akiket nem ér el. Ehhez az attitűdhöz – gondolom – pozitív érzelem is társul, ha nem is alapvető része. Inkább a szeretés kapcsán kialakuló valami az érzelem, ám igen személyes.
***
Olvasom, hogy a Kossuth-díj mai összege szűk 20 millió ft. Az azért nem semmi. A nagy K.-díj ennek a kétszerese. Hogy érzékeltessem, mekkora összeg 40 millió ft, kb. annyi, amennyiért egy kisebb telket s rajta házat lehet kapni az agglomerációban. Magyarán, ha egy kitüntetettnek éppen lakásgondja van, azt nagyjából megoldja.
Nincs okunk ezért az irigykedésre.
Végtére is minden embernek szüksége van lakásra, és a statisztika azt mutatja, hogy előbb-utóbb többnyire sikerül is a többségnek megoldani a lakhatását.
Nemzeti ünnepünk lezajlott. Csendben, ahogyan a jelen helyzet diktálta.
A kitüntetésekről eszembe jut egy, még a Kádár-korszakban megjelent szilveszteri élclap kiugró nagy betűkkel szedett szlogenje: A konyak az a nemzeti ital, amelyet a nép a megbízásából megválasztott képviselőkön keresztül fogyaszt. Ennek a megfelelője: A Kossuth-díj és társai az a nemzeti elismerés, amelyben a regnáló vezetők által kijelölt közismert polgárok egy része részesül.
Sokan életművük elismeréseképpen vehetik át ezeket a díjakat.
Még sokkal többen életük munkája elismeréseként válnak díjazottakká.
Utóbbiak NYUG-díjban részesülnek.