Mickey webnaplója

Piliscsabáról közvetített misét hallgattunk virágvasárnap. Szabolcs plébános rövid beszédében említette, hogy reméli, jövőre már szabadabb, jobb körülmények között ünnepelhetjük a húsvétot, majd mosolyogva hozzátette: Nemde egy éve ugyanezt reméltük? De bizony. Azért mégis helyénvaló volt bizakodása, mert a közhely szerint (és valóságosan is) a remény hal meg utoljára.
Egyelőre marad a bezártság.
Itthon a távközlési eszközök emlőin lógunk, s hol meg vagyunk elégedve szolgáltatásaitól, hol meg nem. Amikor egy vége-hossza nincs vitatkozásról szóló adást látok, utólag restellem magam, hogy minek időztem a hiábavalóságok, sokszor színvonaltalanságok meghallgatása előtt. Nem tudom, hogy a pengeváltások viszik-e előbbre a gondolkozást, a nézetek változnak-e általuk. Azt hiszem, hogy inkább nem, mint igen. Akkor pedig csaknem feleslegesek.
Inkább olvasok.
Kezembe került Fekete István egyik ritkasága, egy hosszabb novella, amelyben három ember kvaterkázik egyikük borospincéjében, és a nyugdíjas pincegazda életébe zavar bele egy egyoldalú szerelem, amiből végül is kivágja magát. Párhuzamosan az író a pince egerének a szemszögéből is láttatja a történéseket. Kedves humorral átszőtt írás a Ci-Nyi. Mellette újra(?) olvasom Kun Erzsébet Tojástánc c. munkáját, mely alcíme szerint rejtvénycikkek, kvízkérdések, anekdoták, játékok gyűjteménye. Onnan a kérdőjel, hogy meglepően újszerűnek látom a tartalmakat. Ám, mivel hasonló lelemények nekem is eszembe jutottak az idők során, nem tartom lehetetlennek, hogy forrásuk a korábban már olvasott Tojástánc volt.  Egyik érdekes felvetés sorozata: Mi lett volna, ha…?
Ha nem rohad meg a vörösbor  Fleming Petri-csészéjében (penicillin), ha nem kongtatja meg L. Auenbrugger apja a boroshordókat, (tüdővizsgálati módszer), ha nem talál a szemétben Leeuwenhoek nagyító üvegcserepet (mikroszkóp), ha nem bódul el az étertől Jackson és barátja, ha nem szerelmes műtősnőjébe az, aki gumikesztyűvel lepi meg őt kézsérülései miatt, ha nem borítja fel a tudós macskája a kísérleti edényeket (jód felfedezése), ha nem zavarta volna Dunlopot gyereke vas kerekű játékának zörgése (gumiabroncs), ha a kertész nem készített volna vasvázas cserepeket (vasbeton)…? Hozzátehetem, hogy a kiborult latex kénnel való találkozásának köszönhető a gumi, és egy gazdag zenei életmű meg annak, hogy mégis megszületett Beethoven, Mendelssohn kutatómunkájának, hogy nem ment teljesen feledésbe J. S. Bach életműve. És folytatható a sor hosszasan, csaknem vég nélkül.          
Nincs jobb válasz a mi történt volna, ha… sorozatra, mint hogy a felfedezések a levegőben lógtak, lógnak, és ha nem a szabadalmaztató jön rá a megoldásra, akkor valaki más nevéhez fűződik az eredmény, vagy valami, ami nagyon hasonló a magvalósulthoz képest.
Azért nagyon jó, hogy a felfedezők nem rejtették véka alá fellelt kincseiket, hanem kamatoztatták a köz javára.