Szerdán megjelentünk a körzeti orvosnál oltakozni. Míg vártunk az utcán, örültünk, hogy nem esik az eső, csak a szél fúj… fújt is fölénk egy fekete felhőt, amiből kezdett potyogni a hó. Aztán bejutottunk a váróterembe, ahol zene szólt. Vivaldi Négy évszak c. megunhatatlan muzsikája. (Egyesek szerint Vivaldi csak egy darabot írt, csak sokféleképpen variálta. Értem én. Persze nem igaz.) Hamar megkaptuk a második kínai dózist.
Csütörtökön vártuk, hogy hogyan reagál szervezetünk az immár második felbosszantásra. Nagyjából sehogy. Vélhetően ez most már így is marad. Ami viszont említésre érdemes, az az időjárás capriccioso viselkedése. (Meglepett, hogy az olasz abc nem tartalmaz k-betűt. Persze a c-nél megvan minden szó, amit k-val vagy cs-vel ejtenek, de mégis. Hiányérzetem támadt.)
Gyakorlatban tapasztaltuk meg a nap folyamán a négy évszak váltásait. Hol a tavaszi rügyezésben gyönyörködhettünk, hol a nyarat idéző meleg sugárzásban, hol az ősz előrevetülését imitálta a szirmok hullása, hol pedig a téli hófúvást. Ez a nap folyamán többször megismétlődött. Egyébként semmi meglepő nincs a jelenségben, avagy miért nevezik szeszélyesnek az áprilist.
A nap folyamán legalább ötször gyújtottam világítást, mert olyannyira besötétedett, s ugyanannyiszor kapcsolatam le a lámpákat, mert ragyogó napsütésben volt részünk.
Sokat fotóztam.
Megpróbáltam olvasni szokott s félbehagyott köteteimet, de nem sikerült igazán. Megpróbáltam a rejtvényeket fejteni, de unalmasnak találtam őket (unalmasak is – egyfajta rutin kialakulását követően).
Kicsit zenéltem az elektromos orgonán, hogy fiatalodjak a régi slágerek felidézésével, amikor a könnyűzenéhez még dallam is tartozott, és nem pótolták színorgiával sem habokkal és szemkápráztató effektekkel a dallam hiányát.
Kezembe vettem a könyvmegállóból hozott Testvérország c. antológiát, benne ilyen mesékkel: Grimm: Csodálatos hegedűs, Andersen: A kis hableány, Twain: A halhatatlan fej, Wilde: A csillagfiú, Benedek Elek: A vörös tehén, de Saint-Exupéry: A kis herceg és még sok más: Kipling, Gorkij, Móra, Móricz, Tolsztoj, Fallada, stb. meséi. Engem elsősorban a Kis herceg érdekelt. Annak itt kell állnia a könyvtárunkban. Most itt van.
Péntekre derűs időt jósolt a meteorológia. Állunk elébe.
Mivel a vírusfertőzéstől egyre védettebbek vagyunk, végre valahára ki kellene mozdulnunk itthonról.
Elég volt a nagyjából 13 hónapos önkéntes elzártságból.
2021.04.09. 02:57 emmausz
Szeszélyes április
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr9216495012
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek