Mickey webnaplója

Kb. 55 éve villanyborotvát használok borotválkozáshoz. Ha elég puritán vagyok, nem kell mellé sem pres have, sem after shave. Le kell kaszálni vele a szőrt, mint rétről a fűnyíróval a füvet és kész. Főleg pedig nem kell ismét és ismét lehúzót cserélni, mert néhány évet kibír a cserélhető vágóél. Mivel jó rég óta használtam a masinát, és maga az alapvég változatlanul hibátlanul szolgál, inkább új vágóélt rendeltem 7000, minthogy 17 000-ért új borotvát vegyek. A megrendelés elment, és a West Endet jelölük meg átvétel helyéül. Mai sétánk – kissé hosszúra sikerült – a West Endbe irányult. Felkerestük az üzletközpontot, és mivel hamarosan nem találtuk az átvevő helyet, megkérdeztünk egy alkalmazottat, hogy hol találjuk az átvevőhelyet. Határozottan állította, hogy nem tudja, de keressük meg az információt, s tudakoljuk meg ott. Az eligazítótábla szerint fent kell keresni. Egy másik emeleten kirakott tábla nyila szerint lent.  Mivel még két alkalmazott se tudta, tovább barangoltunk. Megtaláltuk az érintő érzékelésre működő információs táblát, amely érintésre meg sem mozdult.
Félórás keresés után biomechanikus úton értünk célt. Egyszer csak feltűnt a cég táblája valamelyik szinten. Bementünk, adategyeztetés után sikerült kifizetni a terméket, majd egy másik pultnál a számítógépbe táplált adatok alapján előhozta valaki a borotvaszitát a vágókéssel. Így történt a nagy eset. Hej, valamikor régen egyszerűbb volt a hoci-nesze. de hát mi a Szép új világban élünk, és tiltakozunk a gépies programozottsága ellen, mint John, a Vadember a rezervátum lakója.
Tehetünk, amit akarunk. Balczó már megmondta a szocializmussal kapcsolatban, de újbeszélő közegünkben is igaz. (Mit is mondott? A szocializmus olyan, mint egy hajó. Hányni lehet, de kiszállni nem.)
***
Néhány napja meghallgattam az agysebész Csókay András egyik spiritualitásról szóló előadását. Tetszett hiteles mondandója. Egyik kitétele különösen is, de mivel akkor nem jegyeztem meg pontos szófordulatát, egyelőre kiesett emlékezetemből. Hiába kerestem a FB-n, már nem akadtam rá. Mint a NEK hírnöke, a lényeget mondta, és a misztika elsődleges fontosságára hívta fel hallgatói figyelmét.
Kézbe kaptam Ladocsi Gáspár könyvét: (Keresztényüldözés a Római Birodalomban), különös tekintettel arra, hogy korunkban az üldözés eszkalálódott. A szerző érdekes tényekről számol be. A keresztény hagyományban előfordulnak egymásra nagyon hajazó mártírlegendák. Ezek sokszor ki vannak hegyezve a borzalmakra, a kínzások válfajainak megmutatására. Megjegyzi, hogy „akkoriban a sajátos monoteista istenkép:[tehát, hogy] egy az Isten, de két vagy három személyben (az utóbbi a kor keresztényeinél még nem tisztázódott)”. Lám, nem egyszerre tisztult le minden teológiai ismeret a Krisztus-követők tudatában.
***
11 unokánk mind számos játékszerrel rendelkezik. Ez a bőség szerintem szétszórja az érdeklődésüket, képtelenek valamire koncentrálni, mert a bőség ténye zavarólag hat rájuk. Ebbe is, abba is belekapnak, és ritka az, hogy valamiben hosszasan elmélyüljenek.
Fiatalságom idején lényegesen eszköztelenebbül szórakoztunk. Eszembe jut, hogy milyen sokat játszottunk a Malommal, mennyit sakkoztunk. Sőt a húzogatósnak nevezett játékban is elmerültünk. Területfoglalós játék volt, négyzeteket kellett elhódítani egymás elől. Egyikünk karikával, másikunk x-szel jelölte a kisajátított részt. De idesorolhatnám az amőbát, vagy a Maja 6x6-ot is. Sose jutottam el addig, hogy bármelyikre érdemben rávegyek a gyerekek közül valakit.
***
Egy miniatúra Deskétől:
- Kedves Deske, ha hívő volnék, ha tudnék imádkozni, imádkoznék értetek. N.
- Peched van. Ez gyönyörű ima :-)) Köszönjük. d.
***
 Kassai Lajos lovásíjász hitvallása: „Nehéz idők kemény embereket hoznak. – A kemény emberek jó időket hoznak. – A jó idők puha embereket hoznak. – A puha emberek rossz időket hoznak… ” (Lejegyezte Balázs Géza) Mellé teszem OV szavait: Gazdag ország gyöngeséggel párosan a lehető legrosszabb variáció.