Ma az időjárásra a kettős front volt jellemző, beterelt bennünket a négy fal közé. Mégsem ennek tudom be, hogy néhány malőr részese lettem. A nagyon várt vendégeket fogadva elkértem a kicsikét, aki már nem is olyan kicsike, és aki kicsúszott a kezemből. Talán nem számoltam vele, hogy ilyen súlya van, meg azzal, hogy igen száraz a bőröm, ennélfogva igen csúszós. Nagyon megijedtem. Mivel a gyerekcse visszatért szokott játékaihoz, és jókedvű maradt, joggal remélem, hogy nem sérült meg.
M., a fr. unoka több meghívást kapott különféle érdeklődésű magyar gyerekektől a saját korosztályából. Lassan a bőség zavara áll fenn, válogathat kedvére, hogy kikhez csatlakozik a közeljövőben.
Hagyományos tarhonyás krumplilevessel és tojásos galuskával, fejes salátával vártuk a vendégeket. Javaslatomra a fagyasztóban tárolt szalonnaféléből terveztük a leves dúsítását. Sütésekor derült ki, hogy időközben megavasodott a szalonna. A lakás hamar megtelt lehetetlen szagával. Sajnos az íze csak ráerősített a penetráns szagra. Ki kellett dobni az egészet, s átszellőztetni a lakást.
Mondom, hogy nem az én napom, legalábbis látszólag nem az.
Minden tapasztalat tanulságos.
Legközelebb körültekintőbbnek kell lennem.
A gyerekek egyebekben aranyosak voltak.
Csüngtek a Micimackó mesén.
Rita megtalálta a karórámat. Hozta is: - Nagypapa vedd fel!
Én engedelmeskedtem.
Mivel a balcsuklómon ott volt az engem szigorúan ellenőrző óra (ma kétszer utasított, hogy álljak már fel), a jobb csuklómra húztam a csaszit, mint egykor az orosz katonák.
Néhány fotót készítettem a mesenézőkről, és mivel tilos a FB-ra tennem, kénytelenek vagytok elhinni, hogy nagyon aranyos társaság jött össze nálunk.
Sajnos elég hamar távoztak, mert a nagyobbak még „szeretnének szorgalmasan igen sokat tanulni”.
Na jó! Nem – hogy ide hozzam Lackfi János szófordulatát is.
***
Herman Ottó közli, hogy csak a legújabb időkben ismerték fel, hogy az ősszel nagy tömegben szállingózó ökörnyál nem növényi, hanem állati eredetű, és a pókok elemi szálai azok, amelyeken elszélednek a széljárástól hajtva. Megfigyelte, hogy a pókok ügyes taktikával magas oszlopokról, bokrokról, fákról stb. startolnak el a szélnek feszülve önálló életet élni. Leírja, hogy a Lánchíd függőleges elemeiről ősszel pókocskák ezrei indulnak útnak. El kell hogy higgyem neki, bár meglep, amit mond: Merthogy a Duna fölött mire számítanak a kis ejtőernyősök? Nemde sokuk a vízben végzi életét, mégpedig igen gyorsan?
Utolsó kommentek