Mickey webnaplója

Ma vittem könyvet a könyvmegállóba, mely tele volt könyvekkel, s melyekből egyet se hoztam. Lohad az újabb olvasnivalók iránti buzgalmam. Még két könyv érdekelne: A Földrajzi nevek etimológiai szótára. Ez azért, mert mindig is érdekelt, hogy egyes nevek (közismert emberek) vezetékneve mit jelent magyarul. Teszem azt Wagner, aki Kocsis, aki Kucsera, aki Carter stb. Vagy tulajdonnevek: János, aki Iván, aki Sean, aki Johann, aki Jan. Vagy Miklós, aki Nils, aki Nyikoláj, aki Niké.
Ugyanígy érdekel, hogy egy város neve mit jelent. Mit a Kecskemét, a Chernelháza-Damonya.
A másik mű Simonyitól A fizika kultúrtörténete. Ez pedig azért, mert a maga nemében egyedülálló. Szépen megformált mű, amely igényes kivitelű, és alapos részletességgel veszi sorba a fizikatörténet egyes epizódjait. A világon nincs még egy ehhez fogható szellemi csemege.
Más kérdés, hogy nem voltam igazán jó fizikából. Az elmélet még csak ment, de a fizikai számítások rendszere valahogy sose állt össze bennem. Nem szerettem a fizikapéldák megoldását. Nem is sikerült maradéktalanul megfelelnem a feladatok kihívásainak.
Mégis érdekes így összegezve érthető ábrákon szemlélni eme tudomány megállapításait, kutatásai eredményeit.
Mivel ezek eddig most se voltak kitéve a polcokra, üres kézzel jöttem haza. Valamikor áhítattal néztem az Új Magyar Lexikon tekintélyes köteteire, ma sajnálnám tőle a helyet a könyvesállványainkon. Nem vonz a nyolc kötet, noha többször rendre ott találtam őket a könyvmegállóban.
Nagyot változott a világ az okos eszközök megléte óta. Nem versenyezhet velük egyetlen könyvtár se a hozzáférés gyorsaságát és hatékonyságát tekintve.
Tudom, és nem is vitatom, más érzés egy könyvben lapozgatni, mint egy képernyőre meredni. Ám más egy control+F-et nyomni, mely a keresett szót elővarázsolja a nyitott fájl egészéből, ahányszor csak előfordul a szövegben. És megint más egy könyvtár anyagából előkeresni a kívánt kötetet, és lapozgatás, bele-beleolvasás alapján kikeresni a minket érdekló szót, szövegrészt.