Mickey webnaplója

Már nem tudom, melyik pápáról készült festmény. Talán XXIII. Jánosról, vagy egy jóval korábban élt szentatyáról. A lényeg, hogy a pápa nem szívesen ült modellt. Végül mégis elkészült róla a kép. A pápa megnézte, és nem igazán tetszett neki az, amit látott. A festő viszont nagyon elégedett volt alkotásával, sőt megkérte a szentatyát: Írjon valami kedves szöveget a kép alá. Csak remélni lehet, hogy a festő nem ismerte a Szentírást, mert a pápa csupán egy idézetre utaló lelőhelyet volt hajlandó a képhez applikálni. Ennyit: (Jn 6,20b). Ugyanis ha kikereste volna a festő a hivatkozott részt, ott ez áll: „Ne féljetek, én vagyok.”  
Nem vagyok ugyan vicces kedvemben, de ez az anekdota tetszik nekem, és azt gondoltam, hogy megosztom veletek. Mivel pedig egyfolytában zúg a fülem (hideg jön), erre is kellene valamiféle bibliai helyet keresni.  Izajás 17,12 ugyan utal ilyesmire, de nem a fül zúgásáról szól: „a nép zúgása olyan, mint a tengerek zúgása. Morajlásuk olyan, mint a hatalmas víz morajlása”.  A fülem zúg, a fülem morajlik. A hosszú élet titka, hogy legalább még húsz évig zúgnia kell(ene). És még akkor se jár le a személyi igazolványom!
Egyebekben szép, derűs nap a mostani. Készítettem is néhány bizarr fotót a nap folyamán, mert szeretem a fények-árnyékok játszi egyszeriségét, képalkotó tevékenyégét. Az én dolgom csak az, hogy észre vegyem ezeket a bizarr alakzatokat. Nem is kell értük messzire menni (pedig jobban tenném, ha messzire mennék. Használna az alakomnak, a súlyomnak).
Ma reggel befejeztem a születésnapomra kapott 110 db olasz módra típusú rejtvény megfejtését. Különösebb megerőltetést nem jelentettek, bár néha kellett a vízszintes és függőleges mankókra támaszkodni, hogy elkészüljön a jó megoldás. Még mindig golyóstollal dolgozom, s egyre rondább az írásképem.
Mindegy.
Az elkészült füzetet nem dobom ki, mert Ritácska (3) szeret szintén rejtvényt fejteni, és segít nekem, azaz összefirkálja a lapokat. Most kedvére megteheti.
Levinek pedig kottát nyomtattam ki. Ezúttal a Charpentier Te Deumát vettem célba, mert azt se nehéz eltrombitálni, és egyebekben szépséges a közismert melódia.    
Aztán leállítom magamat, még mielőtt megharagszik rám unokám trombitatanárja.