Mickey webnaplója

Az ember már annak is örül, ha végre valaki nem a koronavírusról mesél, s nem a katasztrófa-sújtotta vidékek emberveszteségeiről kap híreket. Egy ilyen jóízű bejelentés egy érdekes könyvforgalmi statisztika volt. A pontos számokra nem emlékszem, ezért inkább csak a trendekről kívánok megemlékezni. A könyvkiadás és az olvasási igény feltámadásáról szólt a hír.
Ami meglepett, hogy a pandémia idején az emberek olvasási kedve meglódult. Lényegesen több könyvet vásároltak, mint a járvány kitörése előtt.
A folytatás is érdekes.
Az találták az elemzők, hogy a korábbi kiadású, használt könyvek iránt erősebben nőtt a kereslet, mint az új kiadásúak iránt.
Utóbbit próbálom megérteni.
Akik korábban olvastak, ma is azok olvasnak szívesebben. Azoknak ismerősek lehetnek azok a kiadványok, amelyeket annak idején nem állt módjukban elolvasni. A régi olvasók feltehetően nem vonzódnak a sci-fi irodalomhoz, a technikai irodalomhoz, a fikciós fantázia-szüleményekhez. Azokat tán nem érdekli a számukra túl „modern“, esetleg nihilista irodalom. Ráadásul a korábbi idők kiadványai alkalmasint olcsóbbak lehetnek a maiakhoz képest.
Hozzátehetem – alighanem bízvást –, hogy az olvasók köre nem igazán bővülhetett.
Amit pedig nagyon remélek, hogy támadnak jó humorú és jó tollú (billentyűzetű) írók, akik értelmet, emberi minőségeket, vidámságot hoznak mindennapjainkba.
lég volt a horrorból, elég a gyilkosságokból, elég a tragédiákból, elég a hamisságokból, a pc-beszédből, a nihilizmusból.
Több kell az embernek, mert méltóságának csak az igényes irodalom felel meg.
Adja Isten, hogy ilyenek betörjenek a könyvpiacra, mert nagy szükség van rájuk.               
***
Amikor a kevesebb több
Rövid út végén kiszállunk a még hideg kocsiból, fel az emeletre, be a jó meleg lakásba. Rajtam még a télikabát, amely maga is jó hideg. Gyorsan megszabadulok tőle, hogy körbevehessen a jó meleg levegő. Bár a kabát a nagy hideg ellen védett, nélküle hamarabb átmelegszem idehaza.