Mickey webnaplója

Olyan már megesett, hogy huzamos ideig egyáltalán nem tartott liturgikus cselekményeket az egyház. Elmaradtak a jelenléti misék, csak online szertartásokon lehetett részt venni. Most fordult a helyzet. Lehet misézni, de a plébánosunk koronavírus fertőzést szenvedett, és tíznapi karantén mellett döntött. Vasárnap is csak ún. igeliturgiát tartottak.
Ez nem azonos a pap által celebrált misével. Mivel papunk korombeli, hihetőleg hamar nyugdíjba kerül. S akkor vége a jó világnak, amikor is minden reggel misén vettünk részt!    
Így lesz, vagy másképpen? Ki tudja? Kissé sötét jövőt vet elénk ez a kényszerű szünet.
Tudjuk, hogy számolni kell vele, de mégis.
Így jártunk a háziorvosunkkal is. Elment nyugdíjba.
Így a szomszédban dolgozó maszek fogorvossal. Ő is elment nyugdíjba.
Így jártam a kardiológussal. Szabó dr. kedves ember volt. Amikor utoljára vizsgált, belépésemkor éppen narancsitalt fogyasztott, s mellé túrórudit evett. Engem megvizsgált, s örömmel konstatálta, hogy fogytam 15 kilót. Megjegyezte, hogy még ennyit kellene fogynom. … Majd – mint értesültem róla – … meghalt.
Ahogy érzékelem, az ismerősök világa kezd kikopni köreinkből. Sorban cserélődnek a szereplők. Osztálytársaim is … már 15 fő ment át az örökkévalóságba. Főiskolástársaim közül legalább ugyanennyi. Ők nyugodjanak békében.
Óhatatlanul egy elképzelt felirat jut eszembe: Az utolsó kapcsolja le a villanyt!  
***
Mottó: „Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek. Egy újszülöttnek minden vicc új.”
11 éve osztottam meg:
Miért ideges az óvó néni?
A gyerek nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament neki segíteni az óvó néni.
Bizony nagyon leizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát. Ám, alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kis srác azt mondja:
- Óvó néni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kissrác lábára. Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám… -
(A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját)
- …hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok szuszakolást igényelt a művelet. Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
Mire a gyerek:
-A csizmámban!
***
6 éve osztottam meg:
A képen egy kissrác fekszik az apja hasán. Orruk majdnem összeér. A gyerek szuggerálja apját:
- Ma is én alszom az anyával vagy végigordítom az éjszakát. Értve vagyok?