Azok a könyvek állnak közel hozzám, amelyeknek írói észjárása hasonló az enyémhez. Írásaik olvasása megerősít benne, hogy más is tapasztal olyasmit, amiket én. Mindezt azért jegyzem meg, mert Móra efféle író számomra. Ír egy tárcát (Tudománynépszerűsítés) arról, hogy híres emberek, közéleti szereplők, magas rangú katonatisztek, főméltóságok megnyilvánulásai olykor a teljes tájékozatlanságról árulkodnak egy-egy adott témát illetően. Nagy magabiztossággal állítanak olyasmit, amik köszönő viszonyban sem állnak a valósággal. Viszont megkritizálhatatlanok, véleményük megfellebbezhetetlen.
Személyes tapasztalataim is vannak hasonlókról.
- A nagy zenei szaktekintélynek örvendő embertől kérdeztem, hogy az általam elővezetett zene vajon Mozartnak melyik darabja? Ő azt mondta, hogy egy zongoraverseny témája. Később szembesültem vele, hogy egy frászt. Az Esz-dúr szimfónia utolsó gyors tételének fő témája.
- Ugyanő kétségbe vonta, hogy a magyar himnusz dallamszerkezete, felépítése a Haydn-féle himnuszra hajaz. Érvelhettem volna, de nem tettem. Később egy zeneszerzővel készült interjú megerősített igazamban, mivel kétségtelen a hasonlóság. Haydn papa ihletése nyomán rajzolódott ki Erkel muzsikája.
- Egy másik szaktekintély nekem nem hitte el, hogy Brecht keresztneve nem Bertold, hanem valamiért Bertolt. Elment a könyvtárba, s megkereste a Berchmans lexikon szócikkét. Annak elhitte.
- Máskor ugyanígy jártam egy zeneszerző nemzetiségi hovatartozását illetően. Hiába volt igazam.
- Na és, amikor elmondtam főnökömnek, hogy kedvencem, a Pacsirta szerzője román, hevesen rendre utasított, mondván, hogy nem adjuk a románoknak. Az magyar szerzemény. Aha – gondoltam –, és úgy hívják, hogy Dinicu.
Ugyanazt éreztem, mint Móra: Hogy jövök én ahhoz, hogy kétségbe vonjam tekintélyes emberek határozott véleményét, vagy kifejtett álláspontját.
Az a szomorú, hogy alá-fölérendeltségi viszony esetén általában nem működik a logikus párbeszéd, csak ritka kivétellel. Így nehéz korrekt beszélgetést folytatni.
- Valaki azt mondta, és egyetértek vele, hogy választáskor a polgárok érzéseik alapján szavaznak. Nincs értelme észérvekkel győzködni a voksolókat se jobbra, se balra.
2022.01.22. 01:56 emmausz
Megfellebbezhetetlenek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6216820886
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek