Mickey webnaplója

Olvasom Young könyvét, The Shack (A viskó). Sokan ismerhetik. Egy apa lányát megöli egy sorozatgyilkos. Az apa felkersi a viskót. Ott szembe találja magát a Szentháromsággal. Nem olyannak képzeli őket. Két nő és Jézus. Párbeszédeikből szemezgetek. Sarayu (nő, Szt. Lélek):
„Én ige vagyok. Vagyok, aki vagyok. Leszek, aki leszek….Élő, dinamikus, mindig aktív, és állandóan mozgásban lévő vagyok. Én a létező ige vagyok. És mivel létezésem lényege az ige, sokkal inkább az igékkel vagyok összhangban, mint a főnevekkel. Olyan igékre gondolok, mint megvall, megtér, él, szeret, reagál, növekszik, arat, változik, vet, fut, táncol, énekel és így tovább. Én megadom neked a reagálás képességét, és te azzal reagálsz, hogy szabad vagy szeretni és szolgálni….
Minden egyes pillanat más és más, és egyedi és csodálatos. Mivel én magam vagyok a te reagálási képességed, nekem jelen kell lennem benned…
Ha te meg én barátok vagyunk, akkor kapcsolatunkat áthatja egyfajta várakozás. Amikor látjuk egymást, vagy amikor távol vagyunk egymástól, ott vibrál a levegőben az együttlét, a nevetés és a beszélgetés várakozása. Ennek a várakozásnak nincs konkrét meghatározása; eleven és dinamikus, és minden, ami kialakul az együttlétünkből, az valami különleges, egyedi ajándék, amelyen senki mással nem osztozunk. De mi történik akkor, ha ezt a várakozást felcserélem elvárásra. Ebben a pillanatban már be is lépett a törvény a kapcsolatunkba. Most már azt várom el tőled, hogy olyan teljesítményt nyújts, ami kielégíti elvárásaimat. Élő barátságunk gyorsan lezüllik szabályokból és követelményekből álló halott dologgá. Többé már nem rólad és rólam szól, hanem arról, hogy mit kell a barátoknak tenniük, vagy mi a felelőssége egy jó barátnak...
Papa (szintén nő, aki az Atya): „Ahhoz, hogy valaki elvárásokkal legyen, arra van szükség, hogy az illető … megpróbálja ellenőrzés alatt tartani mások viselkedését a neki tetsző eredmény elérése érdekében…
Bennem van az állandó és eleven várakozás a kapcsolatunkat illetően...   
Én téged akarlak, teljesen és mindenestül, a napodnak és lényednek minden részletét.”
Jézus: „Én minden dolgod középpontjában akarok lenni. Ha benned élek, akkor együtt élhetünk át mindent, ami veled történik. Piramis helyett, sokkal inkább egy állandó mozgásnak a középpontja akarok lenni, ahol az életedben minden hozzám kapcsolódik, de együtt mozog a széllel... előre-hátra, ki és be, a létezés egy hihetetlen táncában.”
Kicsit hosszú lett a citátum, de nagyon mély. Engem nagyon megfogott az a mondat: ha valaki elvárásokat támaszt, az illető … megpróbálja ellenőrzés alatt tartani mások viselkedését a neki tetsző eredmény elérése érdekében…
Leben und leben lassen.
Innen lehet indulni.
Elvárás helyett várakozás, vágyódás, humor, kölcsönös tisztelet - a felek különbözőségének békés elfogadása, megélése.
No és bennük, velük, általuk élni.
„...Nekem jelen kell lennem benned…”