Fürdés után megtörölköztem, feltettem az ókulámat, (szemplasztik). Ugye régóta nem üveglencsés a „szemüveg”. Majd friss feketeneműt vettem magamra, és lekaptam egy tiszta inget a vállműanyagról. A válldróton levő nem tetszett.
Értjük egymást?
Akkor nem mondom el, hogy a HÉV-hez át kell menni a vasbetontalpfákon (talpvasbeton?).
Lassan sok minden nem az, már, ami régen volt. A nevek túlélik a megnevezett dolgokat.
Leesett a tantusz?
Hát hogyan is eshetne le, amikor alig van köztéri telefonfülke, s legfeljebb a pénzérme eshet le, tantusz nincs. Persze villa sincs, amire a telefonkagylót visszatenném, mert a telefon rövid lapos téglatestre emlékeztet, és nincs a tartón villa.
Nagyanyám még felsrófolta a rádiót, meg a villanyt. Magyarul feltekerte. De hát a kapcsolók nem tekerősek, hanem átkattanók, esetleg nyomógombosak.
Abba is hagyom. csak még megjegyzem: A leesett a tantuszt felváltotta a szlengben: Vágod?
***
Megyek olvasni, de nem az elektronikus médiát.
Akinek állapotszerűen jókedve van, és már nagyon unja, az elszórakozhat a hírlapcikkek vészjósló címeinek az olvasásával. Garantáltan elmegy a jókedve.
Miért is?
Mert egyre agresszívebb megfogalmazásokkal fog találkozni. Csak úgy röpködnek a brutális, kegyetlen, leszúrta, hajmeresztő, hátborzongató, elképesztő, hihetetlen, megalázó, hazaáruló, szörnyű infláció, összeomló;
ököllel, késsel, pisztollyal, gépkarabéllyal;
továbbá visszaélt, sikkasztott, hazudott, átverte, gyötörte, megkínozta mielőtt végzett vele; vészhelyzet, támadás, csempészés, oszlatás, halálos fenyegetés stb, stb.
Eddig ismert kategória volt a szépirodalom.
Ma még nem nevezik a publicisztika jó részét rondairodalomnak, de eljön annak is az ideje.
Addig sem érdemes ezekkel a ronda lufikkal tömni a fejünket. Nem leszünk jobb emberek tőlük.
Utolsó kommentek