Elmúlott az ólmos szürkeség, visszajött a nap, s derűs az ég. Hála Istennek!
Elhagyott a láz, visszajött az életkedvem. Hála Istennek!
Elhagyott a sokszerű kellemetlenség, van remény a folytatásra. Hála Istennek!
Egyelőre letudtam az eü.-megjelenéseket, van kedvem fotózni. Hála Istennek!
Megérkeztek az immunerősítő bogyók, szedem az antibiotikumot, és élek. Hála Istennek!
(Úgy látszik, a sokféle végzetességgel történő fenyegetés pusztán arról szól, hogy „mi előre megmondtuk”.)
Egyelőre elszoktam a mozgástól, de gyengíthet is a szedett Cifran.
Egyelőre megemelt dózisban szedem a valsacort reggel.
Egyelőre fogynom kellene tíz kilót.
Na jó, na jó.
Hogy magamnál vagyok, arra bizonyíték, hogy humorom nem hagyott el.
Kérdem feleségtől, mit lépjen a gazdaság, ha elszemtelenednek a svájci beszállítók, és az egekbe akarják emelni az áraikat?
???
Húzzon svájcisapkát az áraikra.
2022.12.01. 12:26 emmausz
Mi az? Mi az?
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1017992130
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek