Mickey webnaplója

Írnom kellene a posztot, de néhány Beatles-szám meghallgatása megállít. Aztán keresem a Zsuzsa-napra szóló zenét. Wake up, little Suzy. De beugrik mellé egy másik B. Holly-szám, a Mary Lou, amit Ricky Nelson vezet elő recsegő kemény hangján. Valamiért hiányzik a felvételről a gitárszóló.
Az égen hatalmas felhőpaplanok úszkálnak, hol kisüt a nap, hol esik az eső.
Megjelenik nagy ablakom képernyőjén egy szélben repülő galambpár. Tavaszt éreznek.
Mi is, mert február 19-én tizenöt fok meleg van.  
A konyhában készül a pörkölt, „ide látszik” a vöröshagyma szaga.
Várjuk az unokákat, a kicsiket és a nagyot. Itt lesz a legkisebb (2), és a legnagyobb (25+). No, meg a kicsik szülei.
Van nekünk egy Zsuzsánk, aki nem lesz közöttünk, mert messze lakik. Neki küldöm a Wake up little Suzyt névnapjára.
Ma kilencen ültük körül az asztalt. Megettük, megittuk, amit megettünk és megittunk. Aztán ketten el, énekpróbára. Aztán négyen a játszótérre készülnek.
Már veszik a meleg holmit, amikor kiderül, hogy beborul.
Sőt.
Esik az eső.
Domi labdázna, de apja a kocsikulcsot magával vitte, így ez elmarad.
Végül az eső is alábbhagyott, s négyen lementek a Duna-partra.
Én meg a történések által témát fogtam, s most leírtam.
A rokonok – köszönik – jól vannak, Franciaországban és belföldön egyaránt.
E. meséli, hogy a Mitsubishi már jó formát mutatott, a szerelők vizsgára készítették, amikor újra megállt. Nem is autó ez, hanem csakugyan Bálám szamara. Egyelőre tovább folyik a hibakeresés. Még nem adják fel. Ám megeshet, hogy a roncstemetőben végzi. Végül is huszonhét éves. Az kocsi korban a kilencven éves aggastyánkort pedzi.
A legkisebb, MK telerakta ingzsebemet jól megtömött mértékkel matchboxokkal, minden egyes darabnál felhívva figyelmemet arra, hogy „autó”. Majd egyesével kiszedte ugyancsak emlegetve autó mivoltukat. A folyamatot x-szer megismételte: kb. húsz percig. 
Szereti ezt az odateszem, majd elveszem játékot.