Tegnap olyan erősen sütött a nap, hogy az erkélyünk árnyékolóit leengedtem. A három bambuszszálakból képzett rolóból ömlött a kőpor. Felettünk az erkély kövének a cseréjét végezték.
Ejnye, ejnye…
Ezt gondolhatták volna azok a poszméhek is, amelyek legalább egy óráig köröztek a korábban tekercsbe kötött nádszálak között, s amelyeket leeresztettem , és immár síkba terítve leledzettek. A jószágok sehogy se értették, hogy mi történt itt alkalmi birodalmukkal.
***
Ma utaztunk.
Vonattal, messzire, aztán vissza.
A szokásos tájakon vezetett utunk.
Szeretem az ablakon való kibambulást, hátha látok vadakat mozogni.
Valamennyire bejött számításom.
Láttam egy „vad”kutyát, utóbb három őzet, egy üreginyúl társaságot, két tőkésrécét repülés közben.
Láttam a minket vendégül látó rokonokat, és velük együtt nagyon jó hangulatban telt a nap.
Cseresznyefájuk virágba borult, gyönyörű, lefotóztam, s ha a számítógépem úgy fog működni, ahogy én szeretném, akkor majd megmutatom. addig türelmet kérek.
Magam is igyekszem türelmes lenni.
2025.04.05. 21:43 emmausz
Tegnap és ma
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6618833686
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek