Mickey webnaplója

A 20. sz.-i magyar elbeszélők kötetiből több mint 1200 oldalt olvastam, míg rátaláltam egy szellemes, mégis irodalmi értékű novellára. Szerzője Kós Károly, építész, írásának címe: Koronázási emlékeim.
A novella azt meséli el, hogy Bánffy Miklós grófot kérik fel, irányítsa a IV. Károly és Zita koronázása helyszínének felékesítését. A gróf többek között Kós Károlyt kéri fel a munka megálmodására, elkészíttetésére.  Így számol be róla a szerző.
…amikor a sors szeszélyes akaratából szerény részese voltam annak a művészcsoportnak, mely Bánffy Miklós gróf közvetlen parancsnoksága alatt és irányításával az utolsó magyar király koronázási szertartásának külső művészi munkálatait tervezte és végrehajtotta, a rajtam való hétköznapi ruhának és fehérneműnek nem voltam boldog tulajdonosa, csupán szerény és háládatos árendálója, aki azokat sógoromtól kaptam volt kölcsön. Viszont ugyanakkor, a háború kellős közepén, ötvenszázalékosan rendelkezésemre állott egy tekintélyes és kitűnő szürke autó, katonai jelzéssel és katonasofőrrel, melynek tülkölésére minden rendőr haptákba vágta magát és szalutált. Sem azelőtt, sem azóta nem állott rendelkezésemre semmiféle autó, és nem szalutáltak nekem a rendőrök…
Egy ilyen kontrasztos indítás után elmeséli Kós, hogy a rövidre szabott határidőkkel, a zord időjárással (tél hidege) és a bürokráciával megharcolva hogyan készült el a mindenféle díszlet, a királydombtól kezdve a hatalmas országzászlóig és a kifeszített óriás molinóig. Igénybe vette hozzá a rendőrséget, a katonaságot, de még a tűzoltókat is.
Érdekes kortörténeti adalék a hiteles tanú visszaemlékezése jóvoltából. Izgalmas és szellemes munka.   
***
Azon gondolkozván, hogy miért is áll hozzám ily közel a leírás, rájöttem, hogy a hasonlóság okán. Lapszerkesztőként ért az a felkérés, (amit több neves szerző elutasított), hogy írjak cikkeket adott címszavakhoz, és találjak ki tartalmakat egy készülő jubileumi albumhoz (Jubileum 1000-2000). A feladatot elvállaltam felmérve, hogy akárhogyan sikerül is, nincs mihez hasonlítani, mert minimum ezerévenként keletkezik egy ilyenhez hasonló mű.
Az album elkészült, s köze is volt a koronázási helyhez a szervezők (Blanckenstein M., Csupor Z, Szalay Olga) miatt. Nem mindenki reagált, aki felkértem, nem mindenki dolgozott úgy, ahogy szerettem volna, de így is sok elismerést kapott a kiadvány.
Rég volt, szép volt.