Mickey webnaplója

Olvasom H. Boulad SJ előadásairól szóló füzeteket(pl. Az egység víziója). Vannak ennek az alexandriai jezsuitának eredeti gondolatai, hasonlatai. Ezekből mazsolázok.
- A létezés első tendenciája, hogy önmagunkat a középpontba helyezzük, hogy önmagunkká legyünk.  A másik indíttatás pedig az, hogy megnyílunk mások számára… Ha ez nem történik meg, akkor az egocentrikusság egoizmussá válik.
- Minden emberi lénynek szerepe van önmaga megteremtésében, részese lesz saját maga fejlődésének.
A-  sportolók arra törekednek, hogy megnyerjenek egy versenyt. Vágyódnak a győzelmi kupára. Hiába mondanád nekik, hogy megveszed, és „készen” átadod nekik a kupát, az érmet. Nekik az a fontos, hogy maguk szerezzék meg, küzdjenek meg érte.
- Az élelem az evés által egy magasabb szintre emelkedik. A természetes szintről a szellemi szint részévé lesz.
- Isten nem egyszerűen boldogságot, hanem dicsőséget ígér az embereknek.
A hegymászók hosszú küzdelmes órák után jutnak el a csúcsra, ahelyett, hogy vettek volna egy jegyet a kényelmes kabinba, és felülről, készen csodálnák a hegyeket. Csak ezeket az „őrült” hegymászókat tudom értékelni, mert tudom, hogy az a látvány, melyben ők részesülnek, egészen más, mint amit erőfeszítés nélkül kap meg valaki. Fontos, hogy ezt megértsük, mert életünk ilyenfajta kaland.
- A bennem létező egység mindig valamiféle vágyban mutatkozik meg.  Ez egyfajta nosztalgia, amit úgy hívunk: szeretet. Vágyódás arra, hogy a másik személyt integrálhassuk magunkba. Ezt gyakoroljuk az ölelésben, a csókban.
À suivre
***
Tegnap sikerült hajnali hatórakor lefotózni a piros repülőgépet. Nem néztem meg a mobilom egyik applikációján, hogy melyik gépről is van szó. Honnan tart a Ferihegyre? Ma is kiültem az erkélyre, hogy utánajárjak ennek a fontatlan, fontos dolognak. Ám kitolt velem a gép. Ma nem jelent meg a légifolyosón. Talán majd máskor.