Mai posztom legütősebb mondatai nem az én találmányaim. P. H. Boulad SJ-től valók.
Ezeket írja:
Gyűjtöttem, mint kincset érő gyöngyöket,
a legjobb szövegeket, erős gondolatokat,
hogy kéznél legyenek, ha szükség lesz rájuk.
Tonnányi jegyzetet készítettem, és címkéztem őket.
Elhelyeztem tonnáit az „igazságnak”.
De a sokszorosítható igazság nem az Igazság.
A sokszorosítható igazság halott. Nem élet.
Ezért lehet polcra tenni.
Az Igazság pedig örökké él.
…
Azt gondoltam, Istent is megmutathatom
hathatós bizonyítékokkal és érvekkel,
logikával és szép gondolatokkal,
De az igazság, amely nem élet, az semmi.
(in: Hit és tapasztalat az élő igazságról)
…
és még:
Az Isten megismerése nem intellektuális tevékenység, hanem az emberi szív elkötelezettsége.
***
A tegnapi rövid meteoritvadászatom eredménytelennek bizonyult.
Góbés tömörséggel elmondva:
Két góbé találkozik.
Egyik: - Oszt láttál hullócsillagopt?
Másik: Egyet, de asse avvóót.
***
Lassan vége a Sziget-fesztiválnak, lassan vége az olimpiának, lassan újabb kánikula-hullám érkezik.
Az első kettő elmúlását nem bánom, a harmadik jövetelének – mi tagadás – nem örvendek.
Be kell kuckóznunk a légkondicionált lakás négy fala közé.
Korunknál fogva nehezebben viseljük már a pörkölő sugárzást.
Idén egy percet se napoztam, mégis hámlik a bőr a karomról.
Utolsó kommentek