Mickey webnaplója

1. Ünnepi dalomat zengem,
a jó Isten éltessen engem.
Ti pedig mondjátok: Ácsi!
Éljen sokáig Miklós bácsi.

2. Ünnepi dalomat zengem,
a jó Isten éltessen engem.
Ti pedig mondjátok: Écsi!
Éljen sokáig Tücsi néni.
                             († Kékes Jóskától elorozott csasztuska)
Vége a napnak. Vége a vasárnapnak.
Jókedvű találkozón vagyunk túl.
Piliscsabán gyűlt össze mindenki, aki időt tudott szakítani a találkozásra.
Nekem legkisebbik unokám mesélt vagy egy órát, utána arra kért, hogy a könyvéből olvassak neki mesét.
Tizenegyen voltunk a visszhangos konyhában, a kevéssé visszhangos szobában. Voltak, akik zongoráztak, voltak, akik fújták a szaxofont, megint mások doboltak. Elsősorban is T. születésnapját ünnepeltük, ároni áldással, bőséges lakomával, ajándékokkal. (Mégis egymás jelenléte volt a leghangsúlyosabb ajándék, bár a sebtében készült családi fényképtabló is érdekes meglepetés volt.)
Magam ezúttal „műfüleimmel” hallgattam a kavarodást.
Nem lett jobb tőle a befogadókészségem, de minden hangot felerősítve hallottam.
Mint kifejtettem, a hallókészülék egyet biztosít: nem róhatja fel nekem senki, hogy nem tettem meg minden tőlem telhetőt annak érdekében, hogy megértessem magamat velük, és olykor csakugyan jó szolgálatokat tesz.
Készültek rövid videók, és fotók is az ünnepeltek egy részéről.     
Mindent összevetve köszönet jár a szervezőknek, a házigazdáknak, a jelenlévőknek.
Éljen T. Isten éltesse jókedvben, bőségben.