Még a Belső utakon c. kötetből:
Ranschburg Jenő írja:
- Az intelligencia egyes kutatók szerint 80%-ban velünk született, génjeink által determinált tulajdonság. A környezeti hatásoknak tehát 20% mozgásterük marad arra, hogy fejlesszük, gyermekeinket okosabbá neveljük, mint amilyenekké génjeik alapján amúgy válhatnának.
- Amikor a szülő megkísérli fegyelmezni gyermekét, a gyermek engedetlenséggel, hisztivel reagál. Ennek hatására a szülő visszavonul, és ezzel mintegy megerősíti a negatív viselkedést. A modell a rossz értelemben vett engedékenységről szól; a gyerek megtanulja, hogy agresszióval, tombolással céljai megvalósíthatók, a szülő úgyis meghátrál. Megoldása. Empátiára tanítani a gyereket. Különböztesse meg a véletlen megbántást az akaratlagostól.
- Az aktív, magas temperamentumszintű gyerekek számára éjszaka túlságosan sötét van, túl nagy a csend, ezen kell változtatni.
Szendi Gábor írja:
- Azért olyan nagy a szakadék a vágy (pl. lefogyni) és a cselekvés (nassolás) között, mert gyenge az alanyok szorongástűrése.
- Ha az ember fejét sosem simogatják meg, erre nehéz emlékként emlékezni, mert valójában a nem történés volt a történés.
- A múlt saját élettörténetünk értelmezése. Kiemelünk bizonyos meghatározónak vélt eseményeket, elfelejtünk másokat.
- Bármikor dönthetünk úgy, hogy mától mások leszünk.
- Mindenki azzá válhat, amiben hinni tud.
- A jövő az, amivé tesszük.
- A nagy emberek életéből mindig az derült ki, hogy kitartóbban tudták hinni, hogy jó az, amit csinálnak.
- Vannak kivételes emberek, akik attól válnak rendkívülivé, hogy sorsfordító pillanatokban túllépnek saját árnyékukon. A Reader’s Digest tele van ilyen történetekkel, azért szeretem olvasni.
- Amerikai statisztika szerint az ottani gyerekek 20-30%-a él traumatizáló körülmények között. Megerőszakolják, verik, éheztetik, rettegésben tartják őket, vagy egyszerűen csak nap mint nap a földbe döngölik önérzetüket.
- A Huckleberry Finn és Tom Sawyer mulatságos kalandregények; valójában két sorozatosan traumatizát gyermek rémes élete.
- Jó kérdés a múltban kotorászáshoz: Amikor szüleidnél vendégek voltak, akkor is úgy bántak veled, mint négyszemközt? Ilyenkor általában csend támad.
Szendi Gábor pályamódosításai: Programozó matematikus, dramaturg, forgatókönyvíró, könyvkötő, végül pszichológus és könyvíró.
2024.11.02. 12:08 emmausz
No comment
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4518722294
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek