Mickey webnaplója

Hajdanában-danában, amikor én még kissrác voltam, a piarista Fekete Antal tartotta nekünk a magyar órákat.  Időnként furfangos kérdésekkel állt elő, amikre a helyesen válaszolóknak hatos osztályzatot helyezett kilátásba, ami megfelelt két ötösnek. Egy alkalommal így hangzott a kérdése: Mit jelent az a kijelentés, hogy „hatóságilag tilos”? Egy hatos kilátásba helyezése nagyon vonzó volt számunkra, de akárhogyan törtük is a fejünket, nem találtuk meg a jó megoldást. Így hát ő maga árulta el. Hogy hatóságilag tilos – mondta –, azt jelenti, hogy bár a hatóság tiltja, de különben szabad, csak hatóságilag tilos egyébként nem az. Óhatatlanul ez jut eszembe, amikor lépten-nyomon hallom: ez politikailag korrekt, emez meg nem korrekt magatartás, beszéd. Mit jelent a politikailag korrekt kifejezés? Most már anélkül is megmondom, hogy két ötöst kapnék érte: A politikailag korrekt azt jelenti, hogy a politika főáramlata szerint korrekt. Egyébként nem korrekt, vagy nem feltétlenül az.
***
Megint Mórát olvasok, megint ízesen, ő-zve fogalmaz, szögediesen. Néhány ilyet kimásolok novelláskötetéből. A mondatok persze nem kötnek, mert nem egymásután következnek. Íme:
Nem érdemöljük mink ezt a nagy tisztösségöt... Visszafelé jobban kinyisd a szömödet, hogy jobban mögláthasd a sarat... Édes a szőlőnk, de lögyünk igazságosak, apró a szöme... nemúgy a lószömű szilva... Nem úgy lössz az, embörök. Sült-tököt vigyetök, majd möglássátok, annak úgy mögörül, hogy aranyba foglal bennetöket... Kéréseteket mögtöhetöm, oda okos embör köll... Ne féljetök, embörök, a török nem minket ösz mög, mikor sült tököt öhet. Nincs neköm kedvem vele parolázni, hiszön azt se tudom, minek tüsztöljem. Csak engöm erisszenek kendtök előre, oszt mindön embör úgy tögyön, ahogy én töszök, akkor nem lössz semmi baj se.
És így tovább...  
Ízelítő a Jeremiás 15. f.-ből:
Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük! ... Iszonyattá teszem őket a föld minden országa számára Manassze miatt, Hiszkijának, Júda királyának fia miatt, azért, amit Jeruzsálemben végbevitt.
Háború okozta nyomorúság
Ugyan ki szán meg téged, Jeruzsálem, ..., szégyen és csúfság lesz az osztályrésze. És akik még megmaradnak közülük, azokat is kiszolgáltatom ellenségeik kardjának.
Jeremiás újabb meghívása
Jaj nekem, anyám, miért is szültél? Hogy a perlekedés és ellentmondás embere legyek az egész ország számára? Nem vagyok hitelező, nekem sem kölcsönzött senki, mégis mindenki átkoz. ...Nem leltem benne örömöm, hogy a vigadozók körében üljek; súlyos kezed terhe alatt egyedül ültem, mert méltatlankodással töltöttél el. ...olyan lettél számomra, mint a csalóka patak, amelynek vizére nem lehet számítani. Erre így válaszolt az Úr: ... Erős ércfallá teszlek ez előtt a nép előtt. Harcolni fognak ellened, de nem győznek le, mert veled vagyok, hogy megmentselek és megszabadítsalak... Közöm. Jeruzsálem saját maga tehet készülő pusztulásáról, nyakassága miatt. Jeremiás megmenekül, az Úr megoltalmazza. Jeremiást megértem. Egymaga prófétálja igazát hamis próféták százaival szemben. Amit mond, az igaz, hiszen Isten szócsöve, de a politikai korrektséget nélkülözi. Ezért üldözik, és mint tudjuk, hiába. A politikailag korrekt beszéd képviselőinek sokaságára utóbb mérhetetlen szenvedés zúdult egészen a fizikai megsemmisülésig. Ma nem így van?   

Valaha nagypénteken használták a kereplőt a csengő helyett. A ministránsok ezt a faeszközt szólaltatták meg csengő helyett. Ennek a speciális hangicsáló eszköznek kései utódját találtuk elő a nyaraló garázsában. Műanyagból készült, de hangereje méltó folytatása fából készített elődeinek. Emlékezetem szerint a Coca-Cola reklámja. Nos, nagy tetszést aratott az unokák körében, különösebb erőfeszítés nélkül lehetett segítségével magukra vonni a figyelmünket. (Vö. még: „Mikor én még legény[ke] voltam, a kapuba kiállottam, egyet-kettőt kurjantottam, mégis tudták, hogy én voltam. Népdal)
Amikor a gyerekcse hangicsál, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az óvoda teszi, ahol kénytelen egy kisebb tömeggel megbirkózni, hogy hallatsszék a szava. Lehet ebben valami, de csak valami. Nem kell ahhoz tömeg, hogy a kislegények kiabálásba kezdjenek. Élvezik hangos szopránjukat.
Történt egy reggeli órán, hogy seregélycsapat szállta meg a szomszéd kertjének hatalmas fenyőfáját. Ott zsinatoltak. Elég rendes hangerőt képviseltek.
Mondom Leventének: Itt a kereplő. Kergesd el őket! Ő tüstént hozzáfogott a zajongáshoz. Egy-két másodpercig nem történt semmi. Aztán nagy szárnysuhogással felszállt a zsinatoló társaság. Lehettek vagy ötszázan. Rajba rendeződtek, majd laza csapatban – talán a káoszelméletben meghatározott szisztéma szerint, mindenesetre – egymástól arányos távolságot tartva rajzottak egy hullámzó masszában, egyre halkulva egyre messzebbre szállva.        
Jeremiás 14. fejezet:
A nagy szárazság
Ezt mondta az Úr Jeremiásnak nagy szárazság alkalmával: Gyászba borult Júda, bánkódnak városai: leroskadnak a földre. Jeruzsálemből kiáltás hallatszik. A főemberek vízért küldik szolgáikat; de amikor odaérnek a ciszternákhoz, nem találnak vizet, így üres korsókkal térnek vissza. A mező nem hoz többé termést, mert nem esik eső a földre. Szégyenükben a szántóvetők befödik fejüket. Még a szarvasünő is, ha megellik, otthagyja borját a mezőn, mert nem talál füvet. A vadszamarak is ott állnak a kopár magaslatokon, és levegőért kapkodnak, mint a sakálok; szemük eleped, mert nincs mit legelniük. Ha vétkeink ellenünk tanúskodnak is, te azért, Uram, tégy jót velünk a nevedért! Bizony, hűtlenségünknek se szeri, se száma, vétkeztünk ellened. Uram, Izrael reménysége, és szabadítója a nyomorúság idején: Miért vagy olyan e földön, mint valami jövevény, mint az utas, aki csak éjjeli szállásra tér be? Miért vagy olyan, mint akit megbénít a félelem, és mint az olyan ember, aki nem tud segíteni? Hiszen itt élsz közöttünk, Uram, a te nevedet viseljük. Ne hagyj el hát minket! Ezt mondja az Úr erről a népről: Hogy szeretnek ezek ide-oda futkározni! Nem tudják visszafogni a lábukat. De nem is kedveli őket az Úr, sőt számon tartja gonoszságaikat és megtorolja vétkeiket. Azt is mondta nekem az Úr: „Ne könyörögj ezért a népért és jólétéért! Még ha böjtölnek is, nem hallgatom meg esdeklésüket; ha égő­ és ételáldozatokat mutatnak is be, nem szeretem ezt a népet. Inkább karddal, éhínséggel és dögvésszel pusztítom el őket.” „Ó, Uram, Istenem – válaszoltam –, hiszen maguk a próféták mondják nekik: Nem láttok kardot, sem éhínség nem jön rátok, sőt állandó békességet adok nektek ezen a helyen.” Erre az Úr így szólt hozzám: „Hazugságot prófétálnak nevemben a próféták, nem küldtem őket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek. Ezért azt mondja az Úr: Azok a próféták, akik az én nevemben prófétálnak, bár nem küldtem őket, és azt mondják, hogy kard és éhínség nem jön erre az országra, kard és éhínség által vesznek el az ilyen próféták. Azok meg, akiknek jövendöltek, ott hevernek majd szétszórva Jeruzsálem utcáin, az éhség és a kard áldozataiként. Nem lesz senki, aki eltemesse őket, sem feleségeiket, sem fiaikat és lányaikat. Így zúdítom rájuk gonoszságaikat.” Ezt a szózatot intézd hozzájuk: Szememből patakzik a könny, éjjel-nappal, folyton-folyvást. Mert nagy baj érte népem leányát, végzetes csapás. Ha kimegyek a mezőre, ott hevernek, akik a kard élén hulltak el; ha visszatérek a városba, azokat látom, akik az éhségtől epedtek el. Még a papok és a próféták is úgy bolyonganak az országban, mintha eszüket vesztették volna. Hát teljesen elvetetted Júdát, és a lelked egészen megutálta Siont? Miért vertél úgy meg minket, hogy számunkra már nincsen gyógyulás? Úgy vártuk a békét, s nem jött semmi jó; a gyógyulás idejét, s lám, itt a rettegés! Uram, elismerjük gonoszságainkat, és atyáink vétkeit is: Bizony, vétkeztünk ellened. De a nevedért ne vess el minket, s ne hagyd, hogy gyalázat érje dicsőséged trónját. Emlékezz meg rólunk, s ne bontsd fel velünk kötött szövetségedet. Van-e a pogányok bálványai közt, aki esőt ad? És az egek maguktól zúdíthatnak-e záport? Ugye, te viszed ezt, Uram, végbe mind? Istenünk, te vagy a reménységünk, mert csak te tehetsz ilyet. Közöm. Vannak válságos idők a békétlenség állandósulása miatt, a klímaváltozás miatt, a társadalmak lebomlása, elzüllése miatt. Korunk is ilyen. Nekem és sokaknak Krisztus az igaz modelljük, „szegletkő, amit az építők elvetettek”, de amely/aki ma is fix vonatkozási pontom és még sokaknak az általános bizonytalanság közepette egyetlen biztos pontjuk.  

„Így van” – mondják ma mindenre unos-untalan. Mondom én is, mert tényleg megdobta a folyó vízállását a zöldár és az özönvízszerű esőzés. Amikor bepöfögött a BKK vízibusza, lefényképeztem két fa nyiladékában. Kellenek ezek a hajók, csak ne volnának ennyire elhanyagolt állapotban. Rozsda marja oldalukat, és nincs karbantartó, aki fehér festékkel eltüntetné a gusztustalanságokat. a fénykép mellé aláírást is költöttem-kotlottam.  
Felfelé
majd
lefelé
mozog a
rozoga
BKK-hajó.
A Duna partja olyan keskeny, hogy a bódétulajdonosoknak a partra vetett ülő és fekvőalkalmatosságok jó részét feljebb kellett vonszolnia, hogy el ne vigye őket az ár. A lecövekelt „bútorok” egy része vízben áll. Tapicskolnak a megbővült mederben a part menti fák, bokrok is.
Nemcsak a vízár magas.
A söröké is az.      
Ízelítő a Jeremiás 13. fejezetéből.
Az öv jelképe
Így szólt hozzám az Úr: „Menj, és vásárolj magadnak egy len-övet és kösd a derekadra! De vízbe ne mártsd.” ... menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban... Hosszú idő elteltével újra szólt hozzám az Úr: „Kelj föl, menj el az Eufráteszhez és hozd el onnan az övet, amelyről megparancsoltam neked, hogy rejtsd ott el.” ... Az öv rothadt volt s teljesen hasznavehetetlen. Akkor az Úr ezeket a szavakat intézte hozzám: „... Így fogom megrothasztani Júda és Jeruzsálem mérhetetlen kevélységét. ... ahogy az öv az ember derekához simul, úgy csatoltam én is magamhoz Júda egész házát ..., de ők nem hallgattak rám.”
Az összetört boroskorsók
Mondd meg ennek a népnek: „Minden korsót borral töltenek meg.” És ha erre azt válaszolják: „Azt hiszed, nem tudjuk, hogy minden korsót borral töltenek meg?” – így felelj nekik: „Ezt mondja az Úr: ...én részegséggel töltöm meg ennek az országnak minden lakóját...egyiket a másikhoz ütöm apát és fiát ...
A Júdára váró fogság
... Ha nem hallgattok intő szómra, ...az Úr nyája fogságba kerül.
A Jojachinnak szóló fenyegetés
Mondd meg a királynak és az anyakirálynénak: Alázkodjatok meg, és üljetek veszteg, mert lehullott fejetekről dicsőséges koronátok! A Negeb városait már körülzárták, és nincs, aki megnyissa őket. Egész Júda fogságba kerül, fogságba jut mindenestül.
Figyelmeztetés a bűnbánattól idegenkedő Jeruzsálemhez
Emeld föl tekinteted, Jeruzsálem, és nézd, mint közelednek észak felől! ... Mérhetetlen gonoszságod miatt húzták le rólad a ruhát, azért bántalmaztak. ... vajon tudtok-e ti még jót tenni, amikor már úgy hozzászoktatok a rosszhoz? Szétszórlak benneteket, mint a pozdorját, ... – mondja az Úr. ...lerántom rólad a ruhát egészen az arcodig, és láthatóvá válik gyalázatod: házasságtöréseid, buja nyihogásod, és undok kicsapongásod. ... Jaj, neked, Jeruzsálem, hogy nem tudsz megtisztulni! ... Közöm. A Jeremiás használta képek hitelesek. A szövetség felrúgását a hasznavehetetlen, penészes öv jelképezi. Ez Úr haragját az összetört korsók. Jeremiás igaz könnyeket sír a nép nyakasságát tapasztalva. Hányszor éljük meg mi is a tyúkanyó tehetetlenségét, amikor az általa költött kiskacsák bemennek a tóba úszkálni. Tipródunk, mert nem hallgatnak ránk. Tipródunk, mert nem követik jó példánkat.       

Reggel kilépve a kapun a következő érzéseimet próbálom megfogalmazni. Ha azt kérded, életem során hol laktam a leghosszabban, azt válaszolom, hogy itt, Óbudán. Ha azt kérdezed, hogy életem során hol éreztem legjobban magamat, azt válaszolom, hogy itt Óbudán. De ha azt kérdezed, hogy hova tartozónak érzem magamat, kénytelen vagyok azt mondani, hogy kelenföldinek.
Hogy van ez? Egy gyors lista, hogy hol mennyit éltem:
Kelenföld   10 év
Zugló kb.    14 év        
Pápa bő       2 év
Kispest kb. 11 év
Nyócker        3 év
Zugló             4 év
Óbuda         26 év.
Lám-lám. És mégis.
Miből derül ki ez? Abból, hogy „gyökérkönyvtáramba” sokkal mélyebbre van installálva minden kelenföldi hely, mint az egyebütt levők. Nekem másképp élmény a Csurgói útról beszélni, mint a Kadosa utcáról. Mást jelent kimondani. hogy Albert utca (nem a Petzvál, hanem Albert utca), mint a többit (Fűrész u, pápai laktanya, Ady Endre u, Baross u, Álmos vezér park, Lőpormalom utca). Más, meghatározó élményeket hoz felszínre, ha azt mondom, elmentünk a faluba (a szomszédos Albertfalvára) a Rózsikához vásárolni, mintha a zuglói ABC-ről mesélnék. Mást jelent a kispatakra (Keserű ér) emlékezni, mint a Rákos-patakra vagy az Aranyhegyi-patakra.
Nekem a zsigereim Kelenföldre visznek vissza, ha a gyökereimet tudakolod.
És erről nem tehetek sem én, sem Zugló, sem Kispest, sem Józsefváros, sem Óbuda.
Ez van, ha akarom, s akkor is, ha nem.
Valahol az ember őshonos, a többi szálláshelyén csak honos.
Érezheti magát újabb tartózkodási helyén jobban, komfortosabban, ahol a körülmények sokkalta jobbak, mint a kezdetiek, mégis, más szívvel értékeli az első, meghatározó benyomásait, mint a rátelepült későbbieket.
Úgy is mondhatnám, valahol őshonos, a többi helyen meg kicsit mindig jöttment marad.
Jeremiás 12. fejezet.
A gonoszok szerencséje
Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hűtlenek? Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől. Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg őket az öldöklés napjára! [Meddig gyászoljon még a föld, és meddig száradjon a fű az útszélen? Még a barom és a madár is elpusztul a rajta lakók gonoszsága miatt.] Mert azt mondják: „Isten nem látja viselkedésünket.”Ha gyalogosokkal futva elfáradsz, hogyan versenyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy biztonságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében?
Az Úr panasza elpusztított birtoka miatt
Elhagytam házamat, lemondtam örökrészemről. Ellenségei kezére juttattam, amit egykor annyira szerettem. Mert olyan lett hozzám örökségem, mint az oroszlán az erdőben: vadul ordít ellenem. Ezért hát meggyűlöltem. Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelől köré gyülekeznek? Rajta! Gyűljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok! Sok pásztor pusztította szőlőmet, és taposta osztályrészemet. Kietlen pusztasággá tették gyönyörű birtokomat. Gyászba borították, feldúlták; összetiporva hever színem előtt. Teljesen elpusztult az egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta. A puszta minden kopár dombja felől pusztítók érkeztek; [mert az Úr kardja emésztő kard]. Az ország egyik szélétől a másikig nincs békessége egyetlen élőnek sem. Ha búzát vetnek, tövist aratnak; fáradnak, mégsem boldogulnak. Szégyent vallanak aratáskor az Úr rettenetes haragja miatt.
A szomszédos népekre váró ítélet és üdvösség
Ezt mondja az Úr: Ami gonosz szomszédjaimat illeti, akik kinyújtották kezüket örökrészemre, amelyet népemnek, Izraelnek juttattam, ezt teszem velük: Kitépem őket földjükből. [De kitépem Júda házát is a kezükből.] Ám aztán, hogy kitéptem őket, megkönyörülök rajtuk, és visszavezetem őket, mindegyiket a maga örökrészébe, a maga országába. És ha gondjuk lesz rá, hogy megtanulják népem útjait, és az én nevemre esküsznek, ilyen módon: „Amint igaz, hogy az Úr él”, úgy, ahogy a népem megtanult tőlük Baálra esküdni, akkor helyük lesz majd az én népem között. De ha valamelyik nemzet nem hallgat rám, kitépem gyökerestül, és elpusztítom – mondja az Úr. Közöm. Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hűtlenek? Teljesen elpusztult az egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta. De ha valamelyik nemzet nem hallgat rám, kitépem gyökerestül, és elpusztítom – mondja az Úr. Három alfejezet, három mondatban. Az Istennek személyes érzései vannak. Vonzalmai, amelynek ellene lehet mondani. Olykor sokan meg is teszik. Ez ellehetetleníti a kapcsolatukat. Nagy kár. 

Az utolsó negyed évszázad gitáros szerzeményei között nekem még mindig a leginkább tetsző az a dal (zsoltárféle), amelynek szövegrészletét idemásoltam. Örvendező zsoltár hangvételű, táncos ritmusú zene a Daxé. „Már kora reggelen jóságát ... és éjszakákon át hirdetni szüntelen nagy irgalmát.”
Belekiabálni a békétlen világba, hogy mindenek ellenére vivare necesse est.
Élni jó,
élni annyi, mint szeretni,
mert a szeretet abszolút.
Hitünk szerint maga Isten.
Oly jó áldani az Urat,
Ujjongóan jó Istennek zengeni
Zsoltárokat.

Már kora reggelen jóságát,
És éjszakákon át hirdetem szüntelen 
Nagy irgalmát.

Pengő hangszeren, lantokon,
Ujjongóan jó Istennek zengeni
Hálaszót.

Az öröm hangjai szóljanak,
A gitár húrjain magasztalom ujjongva
Csodáidat!

Uram, jó voltál énhozzám,
Életemben nagy dolgokat műveltél
Sok év során. (Dax)

Most este van, adódik, hogy a reggelekről írjak. A reggel a hajnali virradatot követő napszak. Hol fényes, hol borús.
Ülök a nyaraló hintaágyán, mintegy zsolozsmázom, amikor tőlem balról felemelkedik a nap. A Badacsony mögül bukkan fel. Akkor is így érzékelem, ha tudván tudom, a föld aktuális része forog napárnyékból napfényre, az északi félgömbön az óra járásával ellenkező perdülettel.
Tehát ülök, és akármilyen forrónak ígérkezik is a nap, a Naphimnusz szavai tolulnak fel bennem megfogalmazva, vagy csak rábámulva a jelenségre. Emlékeztetőül idéztek belőle Sík S. fordításában:
Áldott légy, Uram s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk a nap,
Aki a nappalt adja és aki ránk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges...
Ma annyira sejtelmes volt felkelése, hogy egyáltalán nem mutatkozott, csak mintegy jelezte, hogy a sűrű felhők mögött ugyanúgy kitesz magáért, mintha látnánk. Ma reggel esett, és egyre hevesebben esett. Természetesen az eső is fényképezhető téma, csak másképpen kell hozzányúlni. Majd megmutatom azt is.
Itt inkább arról mesélek, hogy reggelre kelve áramszünet volt. Még az éjszaka folyamán maradt ki a szolgáltatás. Nem működött a villanyborotvám, se a vízforraló, de a kenyérpirító se. Nem töltöttek fel a mobilok az éjszaka során, és ha a jelenség tartósnak mutatkozott volna, akkor az eléggé gáz lett volna. (Ha nincsen áram, akkor gáz van. Nos, gáz volt, így tudtunk kávét inni, a vízvezetékek is szolgáltatták a friss vizet. Aztán bekapcsolt az áramszolgáltatás is.
Megfordult a fejünkben, ha az áramkimaradás tartósnak bizonyul, a telt fagyasztó egész tartalmát haza kell menteni.
Ma, amikor szintén a hintaágyon terpeszkedtem, immár dzsekimbe egészen becipzárazva, szemem ráesett egy pókra. A pók szemmel láthatóan köpött az áramszünetre. Ugyanúgy gubbasztott a hálójában, mint ezer évekkel korábban, amikor még az ember nem élt ezzel a feszültséges energiafajtával. És ugyanúgy gubbasztott egy galamb is a villanydróton... Mintha mi sem történt volna. Megvalósította azt, amiről az ének szövege szól: „Esik eső, de nem ázok.”
Ízelítő a Jeremiás 11. fejezetből
Jeremiás és a szövetség megtartása
...Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Átkozott az az ember, aki nem hallgat e szövetségnek a szavaira, amelyeket atyáitoknak parancsoltam, amikor kivezettem őket a vaskohóból, Egyiptom földjéről. Ezt mondtam nekik: Hallgassatok szavamra...! De ők nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sőt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, ..., olyan veszedelmet hozok rájuk, amelyből nem menekülhetnek meg; ha kiáltanak hozzám, nem hallgatom meg őket. ... annyi a te istened, Júda, ahány a városod; és annyi oltárt építettél Baálnak illatáldozatot bemutatni, ahány utcája van Jeruzsálemnek...
Feddő szó a templom látogatóihoz
Mit keres szerelmesem házamban? Viselkedése csupa képmutatás! ... a Baálnak bemutatott illatáldozattal felingerelt.
Jeremiást szülővárosának népe üldözi
Az Úr szólt ...: rokonaid is álnokok; a hátad mögött ők is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád.” Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak... Anatot férfiai... így figyelmeztettek: „Ne prófétálj az Úr nevében, mert különben meghalsz a kezünk között.” Nos... Ifjaik kard élén hullnak el; fiaik és lányaik pedig éhen vesznek. Egy sem marad meg közülük, ha majd ... elérkezik bűnhődésük esztendeje. Közöm. Isten irgalmas, de igazságos is. Aki nem kéri, nem keresi irgalmát, annak igazságosságával kell szembenéznie. Szegény Jeremiásnak nincs sikere. Folyamatosan mondja a magáét, de szavai pusztába kiáltott szavak maradnak. Nem hallgattak rá a felfuvalkodottak. Rajta is vesztek rendesen.

A zene az értékes hangokat tükrözi, a különféle befogadóképességű füleken keresztül, 
az irodalom az életet tükrözi a maga esetleges módján az írott anyagokon keresztül;
a fotók a fények és árnyékok reflexeit közvetítik a fényhullámok tartományában;
a tánc, a balett a mozgás szépségét az emberi kapcsolatok minőségét a koreográfián keresztül;
a sportok önmagunk és/vagy mások legyőzését, a békés küzdelmet kívánják reprezentálni;
a papok magát Istent kívánják emberközelbe hozni;
a tudományok az emberi megismerést kívánják velünk megosztani...
Életünk tele van képekkel: tükrökkel és tükröződésekkel.
Mi pedig hagyjuk, adott esetben pedig ellene mondunk annak, hogy ezek az ingerek kifejtsék hatásukat.
***
Egyfajta tükrözést karikírozott a szoc. idők Ludas Matyijában hozott rajz és szöveg. Képsor balról jobbra haladva: Rakéta - Rakétaelhárító rakéta - rakétaelhárító rakétát elhárító rakéta - rakétaelhárító rakétát elhárító rakétát elhátíró rakéta - két úr jelenik meg kényszerzubbonnyal a rakétafejlődést bemutató ember elhárítására.     
Ízelítő a Jeremiás 10. f.-ből:
A bálványok és az igaz Isten
A nemzetek útjait el ne tanuljátok, és ne féljetek az égi jelektől, mert csak a pogány nemzetek félnek tőlük. Valóban ... nemzetek Királya, egyedül téged illet a tisztelet. Mert a nemzetek bölcsei között, sem pedig országaiban nincs senki, aki hozzád hasonló volna. Ezek mind egyaránt esztelenek és ostobák, s értelmetlen a tanítás is, amit e hiábavalóságok nevében adnak. ...minden aranyműves szégyent vall, a bálvány miatt, amelyet csinált. Mert öntött képei csak hiábavalóságok, még lélegzeni sem tudnak. Hamis és nevetséges dolgok...
Jeruzsálemre rettegés vár
... elvetem ennek az országnak lakóit; és rájuk hozom a nyomorúságot, hátha így majd rám találnak. ... ... Új hír érkezett! Nagy zúgás kél észak földje felől, hogy pusztasággá tegye Júda városait, sakálok tanyájává.
Jeremiás imája
Uram, te jól tudod, hogy az embernek nincs hatalmában az útja; és nem adatott meg neki, hogy irányt szabjon útjának, s maga irányítsa lépteit. Fenyíts hát meg minket, Uram, de csak mértékkel, nehogy haragodban megsemmisíts... Közöm. Jeremiás igaz próféta. Ismeri Istent, ezért ismeri az embereket is. Tudja, mit beszél, és perlekedik az Úrral, az általa látott jövő borzalmainak az enyhítésére. Pater Pio volt hasonló képességű. Belelátott azokba, akik bűnbocsánatért fordultak rajta keresztül Istenhez. Megmondta kinek-kinek, mit felejtett el részletezni, mit változtasson, mit tegyen, illetve mit ne tegyen.     

Elolvastam egy csontváztöménységű elméleti füzetet, a Magától. Bevezetés a Természetes Közösségfejlesztésbe c.-t. Megállapításaival lehet egyetérteni és lehet őket kétségbe vonni. Elsősorban azok használhatják eredményesen, akikben a ráció képes felülmúlni a megszokásokat és az ösztönös válaszokat, a szokásokat képes legyőzni a belátással.
Ízelítőül egy gondolatsort hozok ide a legvégéről:
A szerző, Ch. A Schwarz találkozott egy idős bölccsel, Donald McGavran-nel. Az öregúr a következő kérdést tette fel Schwarznak: Schwarz barátom, mi az almafa igazi gyümölcse? Ő habozás nélkül felelte rá: Természetesen az alma.
McGavran pontosan erre a feleletre számított.
– Tévedés! – kiáltott fel. – Az almafa igazi gyümölcse egy új almafa.
Igaza volt. A házasság gyümölcse a gyermek. Nem a petesejt, nem az ondószál, nem is a zigóta. Emlékeztethetek még arra is, „ha a búzaszem nem hull a földbe, és hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz. (Jn 12,24)  
Ízelítő a Jeremiás 9. f.-ből:
Júda erkölcsi romlása 
... minden testvér Jákob szerepét játssza, és álnokul jár el minden jó barát. Az egyik becsapja a másikat, s nem mondanak egymásnak igazat. Nyelvüket hazug szóra idomították; teljesen megromlottak, s már megtérésre is képtelenek... próbának vetem őket alá. ...
Siratóének Sion fölött
... Romhalmazzá teszem Jeruzsálemet...mert elhagyták törvényemet, ... nem hallgattak szavamra ... olyan nemzetek közé szórom szét őket, amelyeket sem ők, sem atyáik nem ismertek. ... tanítsátok meg egymást ezt a gyászéneket mondani: „A halál bemászott ablakainkon, behatolt palotáinkba. Letarolta csecsemőinket az utcán, és ifjainkat a tereken. A holttestek ott hevernek, ... nincs, aki összegyűjtse őket.”
Az igazi bölcsesség
... aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy van benne értő lélek és ismer engem, mert én vagyok az Úr, és én kegyelemben, igazságban és hűségben kormányozom a földet...
Hiú reménykedés a körülmetélésben
Jönnek majd a napok – mondja az Úr –, amikor majd megbüntetem mind, aki csak test szerint van körülmetélve; ...mert ...Izrael egész háza a szívében körülmetéletlen. Közöm. A szövetség Isten és népe között egyoldalúra sikerült. Hivatalból él a szövetség, de a nép szíve elhidegült attól, akinek mindent köszönhetett. Akik Istenhez tartozunk, naponta kontrollálnunk kellene: hivatalból vagy szívből tartozunk-e hozzá és egyetlen parancsához, mely az isten- és emberszeretetet írja elő.

Tegnap került sor a német–francia elődöntőre. Valójában két alapos állóképességgel, szakmai ismeretekkel, a labdarúgáshoz szükséges furfangokkal és több-kevesebb rutinnal is bíró csapat feszült egymáshoz. Aztán elhangzott a Deutschland, Deutschland über alles... Haydn jóvoltából, majd a Marseilles az egy zenét komponáló valakitől. Nekem meg beugrik egy olvasmányélmény. Stefan Zweig egyik története a Csillagórák c. kötetből. A lényeg, hogy a német és francia egységek harcra készülnek. A német tábornok a csata előtt kioszt egy-egy deci pálinkát a halálba menőknek, hogy legyőzzék természetes ódzkodásukat. A franciák pedig az éppen elkészült Marseilles harci himnusz, kvázi csatadalt fújják hallatlan lelkesedéssel. Zweig ennek tudja be, hogy megsemmisítő vereséget mérnek a német seregre.
Meghallgatva a két himnuszt, és ismerve a két egymásnak fenekedő csapatot Ágoston unoka így szólt: Nagypapa, mit gondolsz, kik fognak győzni. Valami azt súgta nekem: a franciák. Pedig a csata erősen hullámzó képet mutatott. Talán azért mondtam, mert a franciák otthon küzdenek hatalmas hazai szurkolótábor előtt. Talán azért, mert nekem olykor már sok a németek tudása, precizitása. Inkább a látványos, cselezős-technikás focit szeretem.  Talán, mert Éva Franciaországban él családostul. Mindenesetre a mutatott kép alapján mintha a németeknek több esélyük lett volna, legalábbis olykor-olykor. Azután Schweinsteiger egy adott pillanatban kicsit magasabbra emelte a kezét, mint kellett volna. A bíró szigorúan megbüntette, de nemcsak őt, hanem az egész német csapatot. A többi tízet, huszonhármat, az egész szurkolótábort a helyszínen és odahaza. Megbüntette, mert a francia csatár bevarrta a megítélt tizenegyest. Ettől kezdve a németek csak loholtak az egyenlítés után, a franciák pedig a helyzetelőnyüket még egy góllal tetézték. A végeredmény aztán nem is változott. Egy angol népköltést aktualizálva:
Schweinsteiger, máskor  hagyd lógni védekezéskor a karodat. 
Hogy minden mindennel összefügg, emlékeztetőül a népköltés:
Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett. 
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!
                   (Angol népköltés)
Ízelítő a Jeremiás 8. fejezetéből:
Ha majd eljön az az idő ... a halál kívánatosabb lesz majd, mint az élet azoknak, akik megmaradnak ebből a gonosz nemzedékből mindenütt, ahová csak szétszórom őket – mondja a Seregek Ura.
Izrael gonoszsága
... ez a nép miért tart ki eltévelyedésében, megátalkodva a hűtlenségben? Ragaszkodnak a hazugsághoz..., egy se bánja közülük gonoszságát. Nem mondja egy sem: Jaj, mit tettem! ... a daru pontosan tudja, mikor kell költöznie. De az én népem nem ismeri az Úr ítéletét!
A törvény a papok kezén
Hogy meritek azt mondani: Bölcsek vagyunk, hiszen mienk az Úr törvénye? Bizony azt is meghamisította az írástudók hazug íróvesszeje. Ezért megszégyenülnek a bölcsek; ...
Egy régebbi fenyegetés megismétlése
... asszonyaikat idegeneknek adom, földjeiket meg új birtokosoknak. ... A próféta éppen úgy, mint a pap, csalárdságot művel. ...Ők nem szégyenkeznek... Ezért elesnek majd,... látogatásom idején a földre roskadnak – mondja az Úr.
Fenyegetés Júda szőlője ellen
Szeretnék szüretelni náluk – mondja az Úr –, de nincs szőlő a szőlőtőkén, ... Az Úr, a mi Istenünk átengedett minket a pusztulásnak, mérgezett vizet itatott velünk, mert vétkeztünk ellene. ...Eljönnek és felfalják az országot, mindent, amije csak van, a várost és lakóit...
A próféta panasza éhínség idején
Fájdalom vesz rajtam erőt, s szívem kesereg bensőmben, mert népem leányának jajszavától hangzik az egész ország. ... „Elmúlt az aratás, véget ért a nyár; de számunkra nem érkezett el a szabadulás.” Népem leányának nyomorúsága az én nyomorúságom is... Közöm. Jeremiás igaz próféta. A negatív történéseket Izrael bűneivel indokolja. Látja, amit kortársai nem: leigázásukat, éhínségüket, gyógyíthatatlan betegségeiket. A legnagyobb fájdalma, hogy nem hallgatnak szavára, nem igazulnak meg. Jézus idejében is ez történt. S mintha ma is ez lenne jellemző. A pogány ízű, csillapodni soha nem akaró zajok. Elég itt most a lapok érzékcsiklandozó híreire gondolni, vagy a tévé műsoraira, a csaknem folyamatos dobolásra, a röhögő gép által keltett műlelkesedésre, a füttyögésekre, a megszokhatatlanul éles hangeffektusokra, a kockázatokról és mellékhatásokról szóló esztelen mantrázásra gondolni. Arra, hogy eladó az egész világ, és venni kell, mert különben félelmek fognak eluralkodni rajtunk. Ébresztő – kiáltotta Jeremiás, és ébresztő ma is, kiálthatja az alvóknak mindenki, aki már ébredezik.     

- A feltaláló feltalálta a nem repülő gépet. Idézem: „Kezébe vette a kormányrudat, egyet csavart a motoron, egyet motort a csavaron, az alkotmány elkezdett búgni, a motor elkezdett csavarogni, a csavar elkezdett motorogni, berregett, kattogott minden, de a gép nem mozdult.” (Nemde Lázár Ervinig nemigen találkozunk ezekkel a játékos szóhasználatokkal, szavakkal való játékokkal?)  A kroki slusszpoénja: Ennek a gépnek még egy nagy előnye van: – írja –, akkor sem repül, ha elromlik.
- Az Alperes című pedig mintha a végső mondat megfogalmazása kedvéért előzte volna meg az utolsó sorokat. Az idősödő alperest arra ítélik, hogy tartozását 32 év alatt fizesse vissza. Mire ő ravaszul említi: Ha 101 évet élek, egy olyan esztendőm lesz, amikor nem kell már fizetnem.
A régi élclapokban az ilyen talpraesett mondásoknak az volt a címük: fején találta a szöget. Vagy: Megadta neki. Megadta neki? Maradjunk csak annál: fején találta a szöget. Megadta neki: ez esetleg csak 32 év múlva lesz aktuális.
- ...rém édesek voltak az ikrek egyforma rózsaszín transzparent-ruhácskában, ugyanolyan főkötővel, és rózsaszínű kis gyapjúkabátkákban, fehér glaszé, fekete lakkbetétes cipőben, kezdődő lúdtalppal...
És még egyet.
- Nekem a legjobban a Filológia c. idegennyelv-tanárokról szóló darab tetszett. Miért? Mert egyfajta magatartás élethű ábrázolása, már-már karikatúrája.
Ízelítő a Jeremiás 7. f.-ből
Az igazi istentisztelet
A) Vakmerő bizakodás a templomban
...Ezt üzeni a Seregek Ura, Izrael Istene: Javítsátok meg utaitokat és tetteiteket, akkor majd veletek lakom ezen a helyen. Ne bízzatok az ilyen hazug beszédekben: „Az Úr temploma...; ha jog szerint bántok egymással; ha nem nyomjátok el az idegent, az árvát és az özvegyet; ha nem ontotok ártatlan vért ezen a helyen, és nem szegődtök idegen istenek nyomába a saját vesztetekre, akkor veletek lakom majd ezen a földön, amelyet régtől fogva atyáitoknak adtam, mindörökre. De lám, ti hazug beszédekben bíztok, ...és elém álltok ebben a templomban, amely az én nevemet viseli, s ezt mondjátok: „Biztonságban vagyunk, ...Hát rablók barlangjának tartjátok ezt a házat, amely az én nevemet viseli? Vagy azt hiszitek, hogy tán vak vagyok... Elvetlek benneteket a szemem elől, ahogy elvetettem testvéreiteket, Efraim egész nemzetségét.
B) Az idegen istenek
Te meg ne imádkozzál ezért a népért, ne könyörögj és ne járj közben értük. ...az idegen isteneknek italáldozatot mutatnak be, s ezt mind az én bosszantásomra... de inkább magukat szégyenítik meg vele?
C) Istentisztelet hűséges élet nélkül
... én Istenetek leszek, ti meg az én népem lesztek; járjatok azon az úton, amelyet én jelölök ki nektek, és akkor jól megy majd sorotok. ... De nem hallgattak rám, és nem figyeltek szavamra; sőt még jobban megkeményítették nyakukat, ... Nincs bennük hűség, ...l.
D) A bálványok tisztelete, fogsággal való fenyegetés...
 Júda fiai gonoszságot műveltek a szemem láttára... Fölépítették a Tófet magaslatát a Ben-Hinnom völgyében, hogy áldozatul elégessék fiaikat és lányaikat... És elhallgattatom Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin az ... hangját, mert pusztasággá lesz az egész ország. Közöm. Amit kért az Úr, azt nem tették, amit nem kért, azt igen. El odáig, hogy feláldozták saját gyermekeiket a bálványoknak. A prófétákra – köztük Jeremiásra – nem hallgattak. A pusztába kiáltott szó miatt üldöztetésben, elhurcoltatásban részesülnek.