Mickey webnaplója

Levi unoka (4) első megfogalmazott társadalomkritikája e-mailen érkezett apja közlésében:
„Már csak ő aludt, mi kint voltunk, amikor egyszer csak halljuk, hogy kiabál lefelé [a forgalmas utcára] a  nyitott franciaerkély-ajtón: – Hé! Felébresztettetek engem, hülye kocsisok!
Hééééé!!! Felébresztettetek engem, hülye kocsisok!!!! [autósok]
***
Heltai Jenő Veri-e uraságod a feleségét? c. kroki-gyűjteményét olvasom. Menet közben néhány poént megidézek közülük:
1 Meglepve olvasom a következőt, amelyről azt hittem, új keletű. Egy párbeszéd vége:
„Ugyan kérlek! Miért volna érzékeny? Hidd el, minden ember egyforma. Az egyik ilyen, a másik olyan.”
Én közgazdászokról szóló poénként hallottam: Minden közgazdász egyforma. Az egyik ilyen, a másik olyan.
2 Egy nénike megveszi az Új földesúr c. regényt és odaadja Íróúrnak:
– Tessék dedikálni.
Íróúr szerényen mosolyog.
- Nem vagyok én Jókai!
A nénike barátságosan, biztatóan megveregeti a vállát:
 – Nem baj. Még lehet.
3 – Van Isten! – mondta a kedves öreg pap diadalmasan, amikor a ferbliben a két ászhoz megkapta a másik kettőt.
4 Genovában a régi, szűk utcákban boldogság volt kódorognom. Egy óra alatt négyszáz évvel fiatalodtam meg.
Ízelítő a Jeremiás 6. f.-ből:
Az ellenséges betörés további leírása
Benjamin fiai, fújjátok meg a harsonát! ... Jeruzsálem a hazugság városa, csupa elnyomás van benne... Térj hát észre, Jeruzsálem, nehogy végleg elforduljak tőled, és sivataggá tegyelek, lakatlan földdé. ... Kihez szóljak,...nem figyelnek. Az Úr szava utálatossá vált előttük, ... mind fogságra jutnak: a férj és a feleség; az ősz hajú öreg és az aggastyán. Házaik idegenekre szállnak, földjeik és asszonyaik szintén. Mert fölemelem kezem e föld lakói ellen ... így beszélnek: „Békesség, békesség”, noha nincsen békesség. Szégyenkezniük kellene iszonyatos tetteik miatt... „Vegyétek szemügyre az ősi utakat, ...és azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát.” De ők azt felelik: „Nem járunk rajta!” ... Ezért ... veszedelmet hozok e népre, hűtlenségük gyümölcseként, mert nem hallgattak a szavamra, és megvetették a törvényemet... Égőáldozataitok nem kedvesek, és véres áldozataitok sem tetszenek nekem. ... egy nép közeleg észak felől, a föld széléről egy hatalmas nemzet tör elő. Fegyvere nyíl és lándzsa, kegyetlen és nem ismer könyörületet; ... Öltözz szőrruhába, népem leánya, és feküdj hamuba. ... az Úr elvetette őket. Közöm. Jézus majd Izajást idézi: „Ez a nép csak ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem, hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs.” Jeremiás pusztába kiáltott szavai ilyen megfogalmazásban törnek elő: Égőáldozataitok nem tetszenek nekem. Másutt: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,13) Korunkban különösen is fontosak ezek a tanítások. Nem véletlen, hogy a pápa ezt az évet az irgalmasság évének szentelte.  

Este fejfájással és álmatlansággal bíbelődtem.
Nem voltam vele egyedül.
Mások is panaszkodtak.
Meg kell mondanom, hogy mégis zavart.
Azért éjjel fél kettő után elnyomott a buzgóság és elszenderedtem.
Fél hétig nyomtam az ágyat.
Talán az ismétlődő hidegfrontok okozzák.
Talán...
Ma kicsit könnyebb. Remélem, tartósnak ígérkezik.
Megállított írás közben Levente unoka: Nagypapa, játsszunk valamit. Játsszunk hideg-meleget. Eldugom a labdát, te meg megkeresed.
Már hogyne keresném. - Eldugtad? - Megyek.
(Szükségképpen abbahagyom a posztot.)  
Ízelítő a Jer 5-f.-ből:
Az ellenséges betörés okai
...a jeruzsálemiek ...hamisan esküsznek. Megverted ugyan őket, de ... nem akarnak megtérni... Fölkerestem a főembereket, és beszéltem velük, hiszen ők jól ismerik az Úr útját és Istenük törvényét. De bizony ők is mind összetörték az Úr igáját, széttépték bilincseit. Hát ezért marcangolja szét az erdei oroszlán, és pusztítja el őket a pusztai farkas. ...azokra esküsznek, amik nem istenek. ... mint a jól táplált, fickándozó lovak: mindegyik embertársa feleségére nyerít. Vajon ne büntessem meg őket ... a próféták? Olyanok csak, mint a szél! Nincs bennük isteni szó.” ...egy távoli nemzetet szabadítok rátok, ...lerombolja megerősített városaidat is, amelyekben annyira bízol.
Két rövid megjegyzés
... „Amint elhagytatok, hogy idegen isteneknek szolgáljatok a saját országotokban, ugyanúgy idegeneknek fogtok majd szolgálni olyan országban, amely nem a tiétek.”
Beszéd éhínség idején
... Én tettem a homokszegélyt a tenger határává; örök korlátul, amelyet nem hághat át soha. Háborognak ugyan habjai, de nem bírnak vele, hiába zúgnak hullámai, nem törnek át rajta. Ennek a népnek lázadó és dacos a szíve...
Ismét az ellenség betöréséről
Bizony, az én népem közt gonoszok is vannak, ... mit sem törődnek a joggal és az igazsággal. ... Borzalmas, rettenetes dolgok történnek ezen a földön: A próféták a hazugság nevében jövendölnek, a papok azt tanítják, ami nekik tetszik. És a népem kedvét leli benne. De mihez fogtok majd, ha eljön a vég? Közöm. A baj forrása mindig ez, egykor is, ma is. Nem akarják az emberek a világ létezését lehetővé tevő törvényeket, parancsokat. Akkor és ma egyaránt borzalmas, rettenetes dolgok történnek a földön. A türelmes Isten türelmének vége szakad, és átrajzolja a történelem kereteit. Ez pedig elég nagy kataklizma szokott lenni. Csak ismételhetem, a bűnök magukban hordják büntetésüket.

Mármint a foci EB-ban. Tegnap kialakult az elődöntő mezőnye. Tegnap két csapat győzött. A francia, mert 5-öt rúgott Izlandnak, és Izland, mert nem tört le tőle, hanem két gólt ő is bevarrt a franciáknak szíves tudomásul vétel miatt. Hogy vegyék észre, ők is a pályán vannak, tehetségesen játszanak. Óhatatlanul a poén jut az ember eszébe: Mit mond az egérke a macska szájában? Nem kell betojni!
***
A net egyre inkább elkényelmesít. Ha akarom, nézhetem rajta a meccseket, ha akarom, ragyogó zenéket hallgathatok rajta, ha akarom, megnézem bármi cégnek a nyitvatartási idejét, bármiféle árunak összehasonlítható árát, most meg azt, hogy utoljára három évre kaphatok jogosítványt, ha 70. születésnapom előtt kérem az újabbat.
***
Ma a vérfolyásos asszonyról szóló perikópa volt terítéken. A hited meggyógyított – mondja neki a Mester. A hit csakugyan gyógyít, de én hozzátenném: Ha Isten is úgy akarja. Hány haldokló nagybeteg nem hiszi, hogy meghalhat. Évike, értelmiségi jó nyolcvanas volt, Isten nyugosztalja, eléggé leromlott állapotában is tele volt reménnyel. Hányszor kérdezte: Mikor fog már helyrejönni a lábam? Ez a nő bízott a gyógyulásában, hitte, hogy felépül bajából, amely egyre inkább elhatalmasodott rajta. A hite szerint vissza kellett volna kapnia egészségét, hogy repüljön, mint a sasok.
Nem ez történt.     

Ízelítő a Jeremiás 4. f.-ből:
Ha vissza akarsz térni, Izrael – mondja az Úr –, hát visszatérhetsz hozzám. Távolítsd el utálatosságaidat színem elől, akkor nem kell futnod előlem. És ha újra így esküszöl: „Amint igaz, hogy él az Úr”, és megtartod esküdet hűségesen, igazsággal, becsülettel; akkor a nemzetek áldottnak mondják magukat benned, ...
Egy észak felől jövő ellenség betörése... Vonuljatok a megerősített városokba! ...mert veszedelmet hozok észak felől, rettenetes pusztulást. Az oroszlán fölkelt fekvőhelyéről; elindult útjára a nemzetek megrontója, ... Tisztítsd meg szíved a gonoszságtól, Jeruzsálem, hogy megszabadulj! ... Körülveszik Jeruzsálemet, mint a mezők őrei, mert hűtlenül elhagyott – mondja az Úr. .... Elpusztul az egész ország! ..., mert népem esztelen, és nem ismer engem... Arra a kiáltásra, hogy „Lovasok és nyilasok jönnek!”, elmenekül az egész ország... Igen, kiáltozást hallok, mintha vajúdó asszony kiáltozna, mintha az jajgatna, aki elsőszülöttét hozza a világra. Ez Sion Leányának hangja! Kiterjeszti kezét és így jajgat: „... Eleped a lelkem a gyilkosok miatt, akik körülvesznek. Közöm A baljós jelek nyomán keletkezett számtalan figyelmezetések egyike.” A bölcsesség kezdete az úrfélelem. Ez, de a kötött szövetség is a megigazulás vágyára, megtérésre indít. Lehet kapálózni is ellene, de a bűnök mindegyike magában hordja a büntetést. Nem is lehet másképp, mert ez a világ csak szeretetbe állítva működik helyesen.   

Dicsérem az eszemet, hogy az olasz–német meccs vége előtt elmentem aludni. Reggel az internetről értesültem, mennyire nem voltak képesek eltalálni kölcsönösen az ellenfél kapuját. Ha meggondolom, hogy egy gyerek, aki a kapuig el tudja rúgni a labdát, feltehetően betalál, akkor van abban valami idétlenség, hogy világklasszisok mellé, fölé, ki tudja hová rúgják a büntetőt. Régóta javasolom, hogy akik eljutottak a büntetőrúgásokig, a ki a jobb labdarúgó csapat kérdését egy érme feldobása útján döntsék el. Lesz annyi köze a valósághoz, mint a leginkább idegállapot-függő tizenegyeseknek. Én az olaszok győzelmét tippeltem. Tévedtem, nem is olyan nagyon.
***
Másodszor fordul elő velem, hogy ugyanazt a rejtvényújság-számot veszem meg, fejtem meg. Most, rájővén arra, hogy a megoldások visszaköszönnek, hónapokat vártam, majd feledve a megoldásokat újfent nekiláttam a Bölcs bagoly-olaszmódra c. füzet megfejtésének. Természetesen nem emlékezhettem a régvolt részkérdéseire, mégis valahogy flottabban ment a rejtvényfejtés. Magam is meglepődtem rajta.
***
A frigóban való kajtatásnak több metódusa van. Az első: kiveszem belőle azt, ami leginkább az ínyemre van. Ennek az előnye, hogy mindig a legjobb falatokat fogom kimazsolázni a készletből, hátránya, hogy az ellenszenvesebb ételféleségek anélkül mennek tönkre, hogy megkóstolta volna őket valaki. A másik módszer inkább a sajátom. Erre jellemző: Olyasmiket kell betárolni, amik bármelyikének az elfogyasztása kedves nekem. Különös figyelmet szentelek a tárolt ételek lejárati idejének és állagromlásának. Az elfogyasztás sorrendjét ezek döntő mértékben befolyásolják. Így nem kell kidobni kétes minőségű ételeket.
Ízelítő a Jer 3. f.-ből:
A megtérésről
Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ...nemde így kiáltasz hozzám: „Én atyám, ifjúkorom bizalmas barátja, hát mindörökre haragszol, haragodnak már sose lesz vége?” Így beszélsz, s mégis tovább vétkezel; bizony, már ennyire megátalkodtál.
Megtérésre szóló felhívás az északi országhoz
Jozija király uralkodása idején így szólt hozzám az Úr... Menj el, és kiáltsd ezeket a szavakat észak felé: Térj vissza, te hűtlen ... Nem haragszom többé rád mindörökre, hiszen irgalmas vagyok, csak ismerd el gonoszságodat, azt, hogy hűtlenül elpártoltál az Úrtól, a te Istenedtől...
Sion sorsa a messiási korban
Térjetek vissza hozzám, elpártolt ... szívem szerinti pásztorokat adok majd nektek, akik tudással és bölcsességgel legeltetnek titeket. ... Ha majd eljön az az idő, Jeruzsálemet így fogják nevezni: „Az Úr királyi széke.” Odagyűlnek mind a nemzetek az Úr nevében...
A megtérésre való buzdítás folytatása
Mégis azt gondoltam: Megteszlek fiamnak és gyönyörű földet adok neked, olyan örökséget, amely a nemzetek gyöngye lesz. Mert azt gondoltam, így szólítasz majd: „Atyám!”, és nem fogsz elfordulni tőlem. ... Most gyalázatunkban fetrengünk, és elborít minket szégyenünk. Mert vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen, mi és atyáink, ifjúságunktól kezdve mindmáig; és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára. Közöm. Messiási idő.
A keresztény hitünk szerint Krisztussal eljött a messiás,
az izraeliták hite szerint nem jött el, a jövőben várható eljövetele.
A keresztények az izajási jövendöléseket Jézusra vonatkoztatják,
az izraeliták tagadják, hogy rá vonatkozna.

Tegnap került sor a Belgium–Wales focimérkőzésre. A belgákról szóló hírverés úgy hangzik: Ők a világ második legerősebb csapata. Minket sikerült is 4:0-ra leteríteniük. Én nem tartottam őket olyan zseniális bandának. Jók kétségtelenül, de annyi. Nagyon drukkoltam, hogy a wales-iek porolják el őket. Nem úgy indult a meccs. A belgák jutottak előnyhöz. Aztán feljött a wales-i csapat, summa summarum, 3:1-re módosították az eredményt. Nagyon kedvemre volt ez a találkozó. Azt igazolja, hogy a reklám nem sokat ér a teljesítésekkel szemben. A világ második csapatát tette helyre a világ 26.-helyére sorolt csapat. Megérdemelten győzött Wales. A vérmesebbek már Izland–Wales döntőről álmodnak. Az én fantáziámba azért ez már nem fér bele, bár kizárni semmit se lehet.
***
Hajnalban félálomban azt félálmodtam, hogy kizártam magamat a lakásból. „Láttam” kulcsát kereső magamat a kapu előtt, s azt is, hogy nem tudok bejönni. Felcsöngettem, hogy dobjam ki magamnak a kulcsot az ablakon. Alighanem ekkor tértem észhez észbe véve: ha ki tudom dobni magamnak a kulcsot, akkor itt vagyok az emeleten, és nincs rá szükségem, hogy bejöjjek a házba.
Észhez térni egyébként valójában a szarkák segítettek. Azt hittem, hogy a vekker szól, de nem. A szarkák cserregtek ezerrel az ablak alatt.      
Ízelítő a Jer 2. f.-ből:
Jeremiás korai beszédeiből: Izrael hűtlensége
Ezt mondja az Úr: Még emlékszem ifjúkorod hűségére, és jegyességed idejének szeretetére... Halljátok az Úr szavát, ... atyáitok, ... semmiségeknek szegődtek nyomába, így maguk is semmivé lettek. ... földemet, és tulajdonomat utálatossá tettétek. A papok sem kérdezték: Hol van az Úr? ...a próféták meg Baál nevében prófétáltak, és azokhoz szegődtek, amik tehetetlenek. Ezért még perelek veletek ... Ámuljatok el rajta, ti egek, borzadjatok meg és rémüljetek el! – mondja az Úr. Mert kétszeres gonoszságot követett el népem: elhagytak, engem, az élő vizek forrását, azért, hogy ciszternákat ássanak maguknak... gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, s hogy nincs meg benned a tőlem való félelem – mondja az Úr, ...így beszélsz: „Mit törődöm vele! Akkor is az idegeneket szeretem, mégis a nyomukba szegődöm.” ...akik így szólnak egy fadarabhoz: „Atyám vagy.” És egy kőhöz: „Te szültél.” Hátukat fordítják felém ... Kardotok megemésztette prófétáitokat, mint a pusztító oroszlán. Micsoda nemzetség vagytok! Figyeljetek csak az Úr szavára: ... Vajon elfeledkezhet-e a lány ékszeréről, és övéről a menyasszony? Népem mégis megfeledkezett rólam, ... felelni fogsz mindezért... az Úr azokat is elveti, akikre támaszkodol; bizony nem lesz velük szerencséd. Közöm. Bizony nem lett szerencsés Izraelnek Egyiptomhoz közeledése. Láttuk, hogy rajtavesztett. Jeremiás a sok hamis prófétával szemben igaz. Nemritkán el is akarják pusztítani övéi. Halljátok az Úr szavát! Visszacseng a fülemben: Halljátok az igét! Ezzel a címmel ír hatalmas, Jeremiás életéről szóló kitűnő regényt Franz Werfel. Az Úr szavának tolmácsolása nem talál érző fülekre. Tegnap olvasom, hogy Kaposfüreden a karmelita Mária-házban az Eucharisztián vér és víz jelent meg. Ma talán elhiszik?  

Július 1. Ha nem is egyenletes tempóban, de mindent összeéve mégis csak hihetetlen gyorsasággal telt le ez a félév. Még húsz ilyen, és további tíz év suttyanna el. Bud Spencer 86 évet élt. Szép kor, különösen is, ha valaki olyan szép sok, mint ő volt. Ezek szerint a hosszú élet titka soktényezős. Bud kedvence a hagymás bab, no meg a sok-sok spagetti. Ezekből kitartóan kell részesedni, és e kitartás eredménye a hosszú élet.
Hogy beléptünk a júliusba, csak most eszmélek: még egy jó hónap, és hazajönnek Éváék néhány hétre. Így repül repül az idő, így repülnek a hónapok, az évek. Mintegy szenvtelenül suhan tova az idő azt üzenve: Nem mindegy?
A portugálok 11-es rúgások által továbbnyomultak az EB-n. A lengyelek kiestek – nem mindegy? 
Keveset aludtam az éjjel – nem mindegy?       
Befejezetlenül maradt egyik írásom – nem mindegy?
Ki kellene festeni – nem mindegy?
Házat kellene venni?! – nem mindegy?
Ha lekésem a vonatot – nem mindegy?
Nem láttam a világ ezer és egy nevezetes helyét – nem mindegy?
El akartam volna még mondani X-nek, Y-nak – nem mindegy?
Meg szerettem volna kérdezni az öregektől, amire csak ők emlékeznek – nem mindegy?
Szeretném végigkóstolni a világ ínyencségeit, de lehetetlen – nem mindegy?
Szeretném végigélvezni a világ népeinek énekelt és hangszeres zenéit. Nem fog menni.
Nem mindegy?
Nem maradtam le semmiről. Valamiképpen az élet teljes a mindent birtoklás nélkül is.
Ízelítő a Jeremiás 1. fejezetből:
Az Úr Jeremiásnak... Jozija, Júda királyának napjaiban, uralkodásának 13. esztendejében intézte hozzá szózatait
I. JÖVENDÖLÉSEK JÚDA ÉS JERUZSÁLEM ELLEN
aztán Jojakimnak, Jozija fiának, Júda királyának napjaiban is, egészen addig, míg Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának 11. esztendeje el nem telt, amikor is fogságba vitték Jeruzsálemet, az ötödik hónapban.
1. JOZIJA URALKODÁSA IDEJÉN
Így szólt hozzám az Úr: „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek, és prófétául rendeltelek a nemzetek javára.” Erre azt mondtam: „Jaj, Uram Isten! Nézd, nem tudok én beszélni, hiszen még ifjú vagyok.” De az Úr így válaszolt: „Ne mondd azt, hogy ifjú vagyok, hanem menj el azokhoz, akikhez küldelek, és mondd el nekik mind, amit parancsolok. Ne félj tőlük, mert veled vagyok, és megoltalmazlak – az Úr mondja ezt neked.” Akkor az Úr kinyújtotta kezét, megérintette ajkamat és így szólt hozzám: „Nézd, ajkadra adom szavaimat, ma nemzetek és országok fölé állítalak, hogy gyomlálj és rombolj, pusztíts és szétszórj, építs és ültess.” Aztán az Úr szólt ... „Mit látsz?” „Forró fazekat látok, amelynek tartalma észak felől buzog.” Erre az Úr így szólt: Észak felől támad a veszedelem ennek a földnek minden lakójára... Akkor majd kimondom ellenük ítéletemet minden gonoszságukért, amiért elhagytak: idegen isteneknek mutattak be illatáldozatot, és a saját kezük műveit imádták. ...Én meg a mai napon erős várossá teszlek; vasoszloppá és ércfallá az egész ország ellenében; Júda királyai és főemberei ellen, papjai és egész népe ellen. Harcolni fognak ugyan ellened, de nem győznek le, mert veled vagyok és megszabadítalak – mondja az Úr. Közöm. Akit kiválaszt, azt meg is erősíti (vasoszloppá és ércfallá teszi), akit kiválaszt, azt meg is oltalmazza, mert azt akarja, hogy vigye végbe küldetését. Jeremiás éppen úgy kibúvót keres, mint pl. a legtöbb pápa és püspök, amikor értesül róla, hogy szeretnék pápaként, püspökként látni. Jónás is „rühellé a prófétaságot”. Ám ő volt a kiválsztott.

...aztán Edison feltalálta a fonográfhengert. Még hallottam hatalmas recsegések között Kossuth hangját egyszer a rádióban.
Aztán a bakelitlemezek ideje jött el. Nekem még volt olyan lemezjátszóm, amely alkalmas volt ún. normál-lemezek lejátszására. Átjátszottuk annak idején Gózon és Kabos Gyula egyik kabaré jelenetét egy ilyen 78-as fordulatszámú lemezről.   
Azután aztán megjelentek a vinil mikrobarázdás (LP, long play) lemezek. Ezek voltak forgalomban fiatalságom idején. Ugyanennek sztereó változata is elkészült. Hangszedője (pick up) nemcsak oldalirányba kitérő jeleket erősített, hanem a fel-le irányban rögzítetteket is. Miután így elérkezett a csaknem tökéletes analógtechnika lehetősége, azonnal ellépett tőle e fejlesztés. Rátért a digitális felvételek és lemezek készítésére.
Megjelent hát a CD.
Első ilyen zenei élményem egyik barátomnál ért. Kezembe nyomta a csakugyan diszkoszra emlékeztető CD-lejátszót, fülemre a hallgatókat, és elmondta: Nincs előre-hátra tekerés, mint a magnók esetében, sem a tűnek manuális áthelyezése a kívánt számhoz. Betáplálom a gépnek, hogy melyik szám érdekel, és indítok. Bevallom megrendítő volt jó minőségben hallgatnom a Csend hangjait (Simon & Garfunkel) és más dalokat mindenféle recsegés, sercegés mellékzörej nélkül, jó minőségben és azonnal.
Nekem a következő lépést a CD-k gazdag választékának összeszerzése jelentette. Valóságos kincsként meredtem arra a klasszikusokat tartalmazó, kb. 50 lemezes adagra, amelyet francia vejem ránk hagyott. Nem akarta hazacipelni. Nem értettem, hogy miért.
Most már egyértelmű. A CD-k megfutották a magukét, és úgy jártak a diszkotékák, mint a könyvtárak. Megjelent az interneten a youtube. Gyorsabb rákattintani a számítógépen, teszem azt Beethoven VII. szimfóniájára, mint a CD-k közül kikeresni és elindítani a lejátszót. Arról nem is beszélve, hogy a számítógép különféle interpretációkat kínál fel, s kiválaszthatom közülük a hozzám legközelebb álló megszólaltatást.
Mit mondjak?
Így múlik el a világ dicsősége – legalábbis így változik.
Most pedig meghallgatom egykori szép élményemre emlékezve. Szóljon a The Sound of Silence.
Ízelítő az Izajás 66. f.-ből.
Figyelmeztetés
Ezt mondja az Úr..., miféle házat építhetnének nekem? Hiszen mindezt az én kezem alkotta, így mind az enyém!
Az istentisztelet tisztaságáért
...lelkük utálatos dolgokban gyönyörködött. Ezért én is megcsúfolásukat választom, és rájuk hozom azt, amitől rettegnek. Mert felhangzott hívó szavam, de senki se válaszolt; szóltam, de senki nem hallgatott rám. Azt tették, ami gonosznak számít a szememben; és ami nekem nem tetszik, azt választották.
Költemény a végső ítélet napjáról
... Lárma hangzik a város felől, zúgás a templom felől. Az Úr szava hallatszik, aki megfizet ellenségeinek. Mielőtt (Sion) vajúdott volna, már szült is. Mielőtt rájöttek volna a szülés fájdalmai, fiúgyermeknek adott életet... én, aki megnyitom a méhet, tán nem akarom a szülést is? – mondja az Úr... Örülj, Jeruzsálem, s ujjongjatok ti is mind, akik szeretitek! ... Íme, kiárasztom rá a békét, mint folyamot; és mint kiáradt patakot a nemzetek dicsőségét. ... megvigasztallak én titeket; ... tűzben érkezik az Úr, harci szekere akár a forgószél. ... tűz által fog ítéletet tartani, és a kardja által az emberek fölött.
Pogány vallási szertartások elítélése...
 az ilyenek tettei és tervei egyszerre semmivé válnak – mondja az Úr.
Beszéd a végső időkről
Íme, eljövök, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet. ..., elküldök néhányat a nemzetekhez: ... azokhoz, akik soha nem is hallottak rólam, és nem látták dicsőségemet. És hirdetni fogják dicsőségemet a nemzetek között. ... az új ég és az új föld, amelyeket majd alkotok, fennmarad színem előtt – mondja az Úr...
Közöm. Az Úr eljön a világba, a magáéba, megtisztítja, és szerettei körében él mindörökké. Izajás jövendölése óta 2700 év telt el. A végső beteljesedésre való várakozás még előttünk áll. Nem szelídült meg a föld, még nagy a kavar a világnézeti különbözőségeket illetően. Folyamatosan vajúdik a föld, hogy kialakuljon az élet végső és örök formája.

Egy spirituálé szövege háromféle pozitív mozzanatot énekel meg, amelyek az Istennel való találkozáshoz kellő méltósággal ruházzák fel az embert. Fehér gyolcs, amelyben felragyog, sebes szárny, amellyel suhan és vidám síp, amellyel dalol majd a szívünk. Ezekhez társul az én felfedezésem: a vidám színek világa. Nem rikító, de élénk színek: a szürke ellentettjei. Amelyekben a feketének semmiféle apró megnyilvánulása nem szerepel.
Két élményem is volt a közelmúltban, amelyek ezt alátámasztják. Az egyik egy, a brazíliai olimpiára készült fürdőlepedő. Az üzletközpont árusította 3500 ft-ért. Nem anyagminősége, hanem színminősége fogott meg; nem is annyira a mintája, mint inkább a rajta felbukkanó életteli színek mennyisége és arányos eloszlása.
Hasonlóképpen egy kislány ruhácskája tetszett meg. Nem a szabása, hanem azok a színek, amelyek a csíkos textilen megjelentek. A színek egymást követő sorrendje, a sávok nem túl keskeny, de nem is túl szélesen következő rendje. Itt se rikítottak a színek, de elrendezésük harsányságot, élni szeretést üzentek.  
Nos, ez az! A textilek, a ruhák színösszeállítása – bizton állíthatom ֹ: befolyásolja életérzésünket. Egy ruha vagy eldob, vagy untat, mert vagy öröm ránézni, vagy ellenkezőleg, lerí róla az életuntság, a szürkeség, a kilátástalanság.  Aki látja, fád lesz maga is.
Kedves textiltervezők, kedves színes papírokkal operáló kolor-mérnökök, dobjatok fel minket, tervezzetek optimista színű tárgyakat, hogy kedvet csináljanak az élethez.
Hogy ragyogjunk,
suhanjunk,
daloljunk,
viruljunk,
mert élni szép, és
élni jó.                  
Ízelítő az Izajás 65. fejezetből:
A bálványimádás korholása, beszéd a végső időkről
...Íme, itt vagyok!  – így szóltam a nemzethez, amely nem hívta segítségül a nevemet.... amely rossz úton jár, a saját gondolatainak útján, amely a szemem láttára folyton-folyvást haragra ingerel; azzal, hogy a kertekben mutat be áldozatokat; tömjént éget a téglákon; a sírboltokban tanyázik; zugokban éjszakázik; tisztátalan ételek vannak a fazekaiban.... Azoknak, akik a hegyeken áldoztak és a halmokon megcsúfoltak, mind megfizetek, érdemük szerint.... nem pusztítom el őket egészen,
hanem új nemzedéket nevelek magamnak Jákobból és Júdából...; akik asztalt állítottatok Gádnak, és Meninek italáldozatot töltöttetek; titeket kard élére szánlak, és mindnyájan elhulltok majd az öldöklésben. ... szolgáim esznek, ti meg éhen maradtok, szolgáim isznak, ti meg szomjazni fogtok. ...szolgáim örülnek majd, ti meg szégyent vallotok. ...új eget és új földet teremtek; a régi feledésbe merül, és eszébe se jut többé senkinek. ... örömöm telik majd Jeruzsálemben és ujjongani fogok népemen. Nem hallatszik többé benne sem sírás, sem jajkiáltás. ... a legfiatalabb ember is százéves korában hal meg; s aki nem éri meg a századik évét, az már átkozottnak számít. ... Mert népem életkora hasonló lesz a fák életkorához... az Úrtól megáldottak nemzedéke lesznek, s gyermekeik is velük egyetemben. Még mielőtt szólítanának, már válaszolok; még be sem fejezik szavukat, már meghallgatom őket. Együtt legelészik majd a farkas és a bárány; szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör; és a kígyónak por lesz az eledele. Sehol nem ártanak és nem pusztítanak az én szent hegyemen – mondja az Úr. Közöm. Isten a gondviselő gondosságával ügyel ránk. De vajon mi figyelünk-e rezdüléseire, szavakba nem foglalható sóhajtásaira? Írva van: még mielőtt szólítanának, már válaszolok. A szelídség szimbóluma a legelésző oroszlán. Írva van: A szelídeké lesz a föld. (Jézus, hegyi beszéd, nyolc boldogság)

Mivel a mieink ellőtték puskaporukat, és hazatértek fogadva az őket igazán megillető ünneplést, képes vagyok sine ira et studio, csaknem blazírt pofával nézni az egyenes kieséseket hozó mérkőzéseket. Mert úgy van ez, a jobban felkészült, de ha nem, a szerencsésebb csapat, a motiváltabb, vagy az összeszokottabb csapat, az esélytelenek felszabadultabb játékát felmutatók vagy a rutinos öreg rókák, a meglepetéscsapat vagy a nagy nevek tekintélyét hordozók, a titkon és ismertetlen játékosokból álló hazai együttes vagy a klubcsapatok meccsein tapasztalatokat szerzők mennek tovább. De meglehet az is, hogy azok kerülnek ki a párharcokból győztesen, akik kritikus helyzetben hideg fejjel képesek játszani, esetleg azok, akiknek fúj a bíró, nem beszélve azokról, akik gyorsaságuk folytán nem hagyják, hogy a technikásabb játékosok utolérjék őket labdakergetés közben.  
Sok ismeretlenes egyenlet a labdarúgás. Beleszól a dunsztos időjárás, a légnyomás, a pálya csúszóssága, egy heves zivatar, egy alkalmi sérülés, egy váratlanul jött kiállítás.
Én meg immár sztoikus bölcsességgel nézem a küzdelmeket, se ide, se oda nem szurkolva. Győzzön az, akinek meg volt írva a nagykönyvben. Mondják, elvéreztünk a nyolcad döntőn. Igaz. Elvérzett Anglia és Spanyolország is, két nagyágyú a futballban. Apropó, a szurkoló szó és a szurok között nem találtam összefüggést. Az értelmező szótár is csak annyit jegyez meg: szurkol – félve izgul, szorong. Inkább azt valószínűsítem, hogy a szukálódáshoz, az ellenfél lekicsinylésével lehet összehozható.  
Hallgatom a közvetítéseket, egyszer csak kihallom a szövegből, „aj, de rossz a passza”. (Nem de Rossi passza, ami jaj, de rossz.) Nekilódul Ramos. Futása iramos. Kocog a pályán Wayne Rooney. Vén Runi? Nem is olyan vén. Mindössze 31 éves. Nála Iniesta egy évvel idősebb. Valamiért őt olasznak tárolta el az agyam, miközben tudom, hogy spanyol.
Miért nem olasz?
Ki tudja?
Izajás 64. fejezet
...mint ahogy a láng felgyújtja a rőzsét, és ahogy a tűz felforralja a vizet. Így neved ismertté válna ellenségeid előtt, és a nemzetek megrendülnének színed előtt. Mert te olyan csodákat teszel, amilyeneket senki se várt, és amilyenekről soha nem hallott senki. Valóban, fül nem hallotta, és szem nem látta, hogy akadna isten rajtad kívül, aki ilyeneket vinne végbe azok javára, akik benne bíznak. Te elébe sietsz annak, aki az igazsághoz szabja tetteit, és aki útjaidat eszében tartja. Lám, megharagudtál ránk, s mégis tovább vétkeztünk; bizony régóta lázongunk ellened. Olyanok lettünk mind, mint a tisztátalan, és igaz voltunk, akár a beszennyezett ruha. Elfonnyadtunk, mint a falevél, és gonoszságaink elsodortak, mint a szél. Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának. Mégis Urunk, te vagy a mi atyánk; mi vagyunk az anyag, és te, aki formálsz, a te kezed műve vagyunk mindnyájan. Ne haragudj ránk, annyira, Urunk, és ne emlékezzél többé gonoszságainkra. Figyelj ránk s lásd meg: mindnyájan a te néped vagyunk. Szent városaidat lerombolták, a Sion pusztává lett, Jeruzsálem elhagyatottá, a ház, amely szentélyünk és dicsőségünk volt, ahol atyáink dicsőítettek, lángok martaléka lett; romokban hever minden, ami oly drága volt nekünk. Uram, vajon eltűrheted ezt megindultság nélkül, és hallgathatsz mérhetetlenül megalázva minket? Közöm. Folytatódik a bűnbánati zsoltár. Az embernek óhatatlanul Kölcsey „fentebb nemben” megfogalmazott Himnusza ugrik be a zsoltár olvasása közben. Mutatom, melyik része. Meglehet, hogy Kölcsey jól ismerte az Ószövetséget.
„Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
´S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben... ”

Labdarúgó EB 2016. A belgák 4.0-ás végeredménnyel kiejtették az addig töretlenül sikeres magyar válogatottat a nyolcad döntőben. Mivel a magyarok már nagyon régen nem jutottak el idáig, egy Lázár Ervin novellával tisztelgek előttük helytállásukért.
Lázár Ervin: Foci
Odajön a fiam, elgondolkozva néz rám. Mint egy mélytengeri búvár a víz alól, kiemelkedem a munkából, mert látom, hogy valami fontosat akar kérdezni.
– Apu, Isten szokott focizni?
Furcsa képet vághatok, mert egy ijedt kis fintor fut át az arcán, bólint, mint aki a tekintetemből megértette, hogy sületlenséget mondott. Nem is alkalmatlankodik tovább, elmegy. Hosszan bámulok utána, a hátán is látom, hogy elszomorodott. Na, mormogom magamban, most megbántottam. Próbálok visszazökkenni a munkába, de a távolodó, szomorú hát emlékképe nem hagy. Persze, mindig ez a hülye foci! Tele van a feje focistanevekkel, gólpasszokkal, cselekkel, bombákkal, hosszú indításokkal. A gólokról nem is beszélve. Betéve tudja a világbajnokság összes gólját... Na, ebből elég! Hol is tartottam? De kicseleznek a betűk, a téren vagyok... Fociznak a srácok a téren, egy rosszul eltalált labda nagy ívben repülne az autók közé, de ott jön egy elegánsan öltözött úr, diplomatatáskával, hopp, egy fantasztikus légstoppal leveszi a lasztit, a jobb lábáról átteszi a balra, dekázik egy kicsit, bámulatos a technikája, az égbe rúgott labda pontosan a vállára esik, vállal veszi le, egy kicsit egyensúlyozza, „fölvállazza” a fejére, pörgeti a homlokán, aztán le a térdére, pattogtatja, dekázik. Nincs mese, ez egy labdaművész. Megindul a labdával a srácok felé, a háta mögé emeli, egy oxforddal maga elé teszi.
– Na, vegyétek el – az arcán játékra kész mosoly.
A fiúk rárohannak, de a diplomatatáskás habkönnyű cseleivel szemben tehetetlenek. Már ott áll a kapu torkában, elfekteti a kapust, lő, gól. A srácok szájtátva állnak, ilyet még nem láttak. Az idegen meg már nincsen sehol. „Mi volt rajta olyan furcsa?” – kérdezi az egyik fiú. „Nem láttad, fénylett az arca!” ...Na tessék, nem vagyok normális! Most aztán ennek vége, koncentrálok és... Tulajdonképpen miért lenne idegen Istentől a játék? Hogy is írta József Attila? Ha a téren játszanak a gyerekek, Isten közöttük őgyeleg. Miért ne?
Nagy elhatározással fölállok. Rányitok a fiamra.
– Gondolkoztam a dolgon – mondom eltökélten –, Isten igenis szokott focizni.
Kivirul.
– Akkor meg lehet rá kérni?
– Mire?
– Hogy álljon be egy kicsit a magyar válogatottba.
Aha, hát erre ment ki a játék.
– Akkor még bejuthatunk az Európa-bajnokság döntőjébe mondja kérlelően, mintha bizony az én elhatározásomon állna vagy bukna a dolog.
– Azt gondolom – ráncolja a homlokát –, hogy neki öt perc is elég volna. Csak öt percre álljon be.
Nem rossz! Tessék elképzelni a meccset. Öt perc van hátra, az ellenfél három-nullra vezet. A hangosbemondó bemondja, hogy a magyar csapat cserél. Limperger helyére beáll... hogy kicsoda, nem lehet megtudni, mert a nagy zsibongásban nem érteni a nevét... meg hát három-nullnál?! Ugyan, kérem!
Azért az új játékosban van valami figyelemreméltó. Látják? Hallják, ahogy elhalkul a lárma? Micsoda halotti csend. És aztán micsoda ováció! Negyven méterről, mintha zsinóron húzták volna. Ekkora gólt! De hiszen ez csak a kezdet. Sziszeg a közönség, kéjesen sóhajt, ordít, tombol. Te Úristen, ekkora játékos! Naná! Négy-háromra győzünk.
– Mit gondolsz, beáll?
– Reménykedjünk – mondom, és visszaballagok a munkámhoz. De sehogyan sem akaródzik visszajutni hozzá. A betűk helyett egyre csak azt a fénylő alakot látom a pályán.
– Istenem – motyogom magamban –, mi az neked, tedd meg már, ha ez a gyerek annyira kéri. Állj be öt percre. Vagy kettőre. Akárha láthatatlanul is. Segítsd ezt a szegény csetlő-botló csapatot. S ha már itt jársz köztünk és volt öt perced a focira, miután leveszed a szerelésed, lezuhanyozol és újra utcai ruhába öltözöl, ne hagyj itt rögtön bennünket. Mert nemcsak a csapat csetlik-botlik. Állj egy kicsit a hátunk mögé, tedd a vállunkra a kezed.
Valaki megérinti a vállam. Hátrakapom a fejem. A fiam.
– Megígérte? – kérdezi.
– Meg – mondom elszorult torokkal.
Látod, Uram, most már nincs visszaút.
Ízelítő az Izajás 63. fejezetéből:
 Az Úr bosszúja; Edom veszedelme
...hatalmam van a szabadításra. ...összetiportam őket. ...nem akadt senki, aki segítsen; ...saját karom jött segítségemre...
Bűnbánati zsoltár
Magasztalom az Úr irgalmasságát, és csodálatos tetteit. Dicsőítem mindenért, amit velünk tett... Az Úr lelke vezette őket, míg nyugalmat nem leltek; valóban, úgy vezetted népedet, hogy dicsőséges nevet szerezz magadnak. Tekints le az égből... Ne tartsd vissza tőlünk könyörületed, mert te vagy a mi atyánk... régtől fogva „Megváltónk” a neved. Miért hagytad Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük a szívünk, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra.. Közöm. A fejezet fogalmi újdonsága, hogy a nép atyjának tekinti az Urat, aki végtelenül hatalmas, és aki meghallgatja imáinkat.