Nálunk „április négyről szóljon az ének” minden évben, de csak a fenti okból, nem az eredeti összefüggésben.
Azt hiszem, érdemes volna összegyűjteni az idős emberek szórakozottságaiból is egy csokrot, nemcsak a tanulóifjúság fogalmazásbeli bakijain mulatni.
Mert csakugyan elhangzott a meglettebb korosztály egyik tagja részéről, hogy „maga alatt vágja a fejszét”. De akadnak szamár történések is.
Minap írtam, hogy körtelét töltöttem tej helyett a nesquik-alaphoz. Ám néhány nappal korábban meg mit tettem? Feltettem vizet forrni. Ez nálunk úgy a leggyorsabb, hogy a vízforralóba beletöltöm a csapnál a kívánt adagot, majd ráemelem a talpára, ebben fut az áram, és megnyomom a folyamatindító gombját. Ekkor kigyullad az ellenőrzőlámpa, és se perc alatt felforr a teának való víz, a bimetál leállítja a forralót, s a zubogó lével nyakon öntöm a teafüvet.
Leemeltem hát a tartóról a főzőt, hoztam vissza benne a vízzel, rátettem a körlapra, bekapcsoltam a ketyerét. Majd térültem-fordultam. És … semmi. Hideg maradt a bekészített víz. Ekkor jöttem rá, hogy ez a körlap nem az a körlap. Van nekünk egy abriktoló masinánk is, melynek az üvegtégelye gumiágyon ül, gumilapon. Na én erre tettem a vízforralót, de az a dög gumilap nemhogy nem látta el árammal, hanem még akkor se engedte volna, ha alatta áram folyik, merthogy a gumi kifejezetten szigetelőanyag. Talán emlékeztek rá, hogy írtam jó múltkorjában, hogy Leidekkerné az elektromos főzőlapot gyufával akarta működésre késztetni, mintha gázüzemű volna. Lám én se vagyok különb Leidekkernénél.
Ha megint csinálok valamilyen hülyeséget, megosztom veletek. Előbb-utóbb összejön egy kötetre való anyag, mert ezek a történések már-már olyanok, mint ami egy régi kabaréban hangzott el. Józsi bácsi szórakozottságból megcsókolta az ajtót, majd becsapta a feleségét.
Utolsó kommentek