Mickey webnaplója

Csaknem naponta találkozom új kiadványokkal, Tücsi hozza őket a kiadótól, mégis vettem négy másikat egy könyvturkálóban 50-50 ft-ért. Kun Erzsébet viccgyűjteményét (az első poénoktól nem kaptam röhögőgörcsöt), Czakó Gábor fiatalkori regényét egy slágerénekesről, Alig lehet visszakövetkeztetni a mostani író arcát nézve az egykor voltra. Továbbá vettem egy interjúgyűjteményt az állatokhoz való kötődésükről vallanak ismert pofák Illés Lajos mikrofonja előtt, no meg Cziffra György életére visszanéző önvallomását. Most ezt olvasom. Érdekes módon ugyanannak a sorozatnak a tagja ez a kötet, mint a Metropolitan-ről szóló, melyet a volt igazgató jegyez (Bing). Mégis ég és föld a különbség a kettő között. Bár mindketten megérték a háború viszontagságait, de nyomoruk között ég és föld különbség van. Bing egy angol vidéki kastélyban nyomorog, Cziffra meg az orosz harcmezőn. Bing megszorításokkal ugyan, de átvészeli a háborút, Cziffra az éhhalál küszöbén állva orosz hadifogságba kerülve bumlizik visszafelé Magyarországra. Még érdekesebb a különbség életük indulását tekintetbe. Egyik polgári miliőből merül fel, különösebb gondok nélkül, másikuk, a magyar a legmélyebb nyomorból. Cziffra fabarakkban él egy közös helyiségben apjával, anyjával, nővérével. Sokszor jártányi ereje sincs az éhségtől, ruhája is alig. Mindez történik a század elején, Angyalföldön. A csodagyerek valószínűleg cigány apjától örökli tehetségét, bár egyiptomi származású anyja meg szépen énekel. Életének első szakasza olyannyira kalandos, hogy elképzeltem a történetet filmnek. Azt hiszem, fordulatos forgatókönyvet lehetne szerkeszteni az önéletírásból. Persze annak nyomán meg látványos és megkapó filmet. van a visszaemlékezésben pl. egy epizód egy F.Gy. monogramú valakiről, aki úgy játszotta Chopin zongoradarabját, ahogy egyedül a zeneszerző zongorista játszhatta annak idején. Megkérdezi az előadót a 12 éves Cziffra, hogy mi a titka. A 19 éves fickó elmondja: Csak az képes így játszani, akit megérint a halál lehelete – válaszolja amaz nagyképűen. Leírja még róla Cz., hogy sose látta kétszer ugyanabban az öltönyben, autón járt órára, stb., miközben ő kinőtte egyetlen öltönyét, s ínségben közelített ugyanazokhoz a magaslatokhoz, melyekhez amaz a túlsó oldalról, a fényűzés felől közelített. Már a lengyel frontot járta Cz, mikor hírét vette annak, hogy FGy. meghalt. Alig akarta elhinni, hogy a gazdag zongorista, aki az Adriánál töltötte nyarait, nincs többé. Általánossá vált rák vitte el fiatalon FGy-t, aki csakugyan ráérezhetett a halál közelségére. Felkeltette érdeklődésemet ez a monogram. A Brockhaus zenei lexikonban talált adatok ráillenek Faragó Györgyre, aki szintén Dohnányi-növendék volt, s aki zsidó származása miatt nem taníthatott végül, s 1944-ben hal meg. A Br. nem írja, hogy rákban, de Cz.-tól megtudjuk. Érdekes módon még egyszer találkoztak, amikor Cz. betegséget színlel, hogy leszereljék, de nem sikerül az orvost átvernie. Ugyanez az orvos ugyanekkor barátian elbeszélget FGy-vel, akit – természetesen? – azonnal leszerel. Ám nem derül ki, hogy csupán puszipajtások voltak, vagy tudta-e, hogy amaz halálos beteg? És még egy különbség Bing és Cz.(Bang ;-) között. Bing mindvégig művészekről ír, akiknek a szervezéséből állt az élete. Cziffra pedig a létért való küzdelméről, melyeket erkölcsi vonatkozású megfigyelésekkel tarkít. Könyvének második részében majd talán zongorista pályafutásáról is szót ejt.