Ismételten foglalkoztatnak a létsíkok. Ezt a kategóriát az emberi életszakaszokra alkalmazom. A nulladik létsík ilyen értelemben nekem a teremtő elképzelése a személyemről (és mindenki más személyéről). Mivel nála nincs idő, mondjuk úgy: körbeveszi őt a múlt, jelen és jövő, és ő belátja mindegyiket jelenében – a nulladik létsík az tehát, amikor egyedül a Teremtő tervében létezem. Az első létsík fogantatásomtól születésemig tart, az embrió állapota, magzati kor. A második létsík e világon töltött időm, a születéstől a halálig. A harmadik létsík pedig a halál utáni öröklét.
Amikor két ember azon vitázik, hogy melyik éli túl a másikát, olyan nekem, mintha a magzati létben két ikerembrió valamilyen módon arról kommunikálna, hogy egyikük előbb születik, a másikat pedig anyja két héttel tovább fogja hordani.
Kintről nézve: nem mindegy?
Utolsó kommentek