Mickey webnaplója

Éljen a francia-magyar barátság. Hm. Lehet, hogy ezt egy kicsit magyarázni kell. Talán úgy a legrövidebb, ha rögtön tisztázzuk: Éva lányunk ott él családostul. És ez elég. Tegnap hívtuk őket telefonon. Már csak azért is, mert a jövő héten hármuk közül két uncsinak, Matyikának és Estelle-kének névnapja lesz. 14-én Matykónak, aki nyáron 11 éves lesz. Olyannyira „nagy” már, hogy Öccsével együtt sátoroznak ezen a hétvégén valahol a környékükön, Burgundiában. Ezért Matyi kapott tegnap egy piros hátizsákot. Úgy illene, hogy megálljak nála, mert a bekezdésnek róla kell szólnia, de ez soványka hír ahhoz, hogy megelégítse az olvasót. Ezért beleveszem a többieket is. Tim is kapott, de az ő kedvenc színe a kék. Látott egy kék kulacsot is, és azt is szerette volna. Éva kijelentette: csak a hátizsák dukál, ha kell neki a kulacs is, perkáljon le 5,50 eurót a zsebpénzéből. Tim ráállt. Mátyás nem. Ő takarékosabb. François apa pedig még jobban az, este megkérdőjelezte a hátizsákok fontosságát is: „Eddig se volt, s mégis mentek sátorozni” – mondta, s csakugyan. . .
Estelle-ke nem tudom, kapott-e valamit. Mindenesetre tegnap hallottam a telefonban hangicsálását anyjuk mellett. Náluk még csak akkor sötétedett, úgy este 10 felé. Ennyivel közelebb vannak Greenwichhez. Nehéz ilyenkor aludni menni. Matyika apja nyomdokait követi. Amaz felolvas a miséken s olykor a helyi kórust vezényli, a közös éneklést. Mátyás meg ministrál. Van neki saját ministránsruhája, mert bizonytalan, hogy vasárnap melyik faluban tudnak bekapcsolódni a misére, ezért magánál tartja, és magával viszi alkalmanként. Tudomásom szerint mindmáig egymaga ministrál, öccse nem. Mátyás egyebekben nagyon szeret számítógéppel manipulálni, játszani, ezenkívül kirándulni, sziklát mászni, fényképezni is.

Estelle-ke arany szöszke lányka, szilveszterkor volt három éves. Amennyire képes magára reflektálni, valószínűleg azt éli meg, hogy ő már mindent tud, mindent átlát, ennek megfelelően képes önmagát és környezetét is irányítani. Ehhez még hozzá kell érlelődnie annak a megtapasztalásnak, hogy nincsenek elégséges élményei a világról, és jó, ha emiatt óvatos olykor. Nemrég kapott egy nyuszit a szomszéd kislánytól. Azóta együtt nézi a Mikét (Miki egeret) a nyuszival a videón. A múltkor is maga mellé ültette a tapsifülest, és utóbbi alighanem nagyon felizgult a látottakon, mert odapisilt az egy nappal korábban kimosott kanapéhuzatra. Érthető módon ezen meg Éva anyu izgult fel erősen.    
Nem tudom, él-e még a nyuszi.
Remélem, idén nyáron meglátogatnak minket. Mi kétszer voltunk már zsinórban Franciaországban. Most rajtuk a sor.