Ma elmentem az új könyvért. Itthon azonnal belelapoztam a ventilátor hűvösében
elhasalva. Azonnal feltűnt, hogy karcsúbb a tavalyinál. A 2008-as 1216 lap. A
mostani, új 1104 lap. Ez kb. 10%-os fogyást jelez. Ha egy lapon átlag 400
előfizető szerepel, akkor ez 40 000 lemondást mutat egy év alatt a
nyilvánosságot vállaló előfizetők körében. Még így is sokan jegyeztetjük
magunkat, noha lehet már skype-olni a neten, chat-elni is, és sokan a mobilt
választják a „stabil” helyett.
Ennyi közgazdasági elmélyedés után jöjjenek a vezetéknevek. Kipécéztem néhány
jellegzetességet. Abból a feltételezésből indulok ki, hogy a magyarok a
fővárosban olyan családi nevet használnak nagy átlagban, mint amilyen az
országos arány. Ekkor a gyakoriságokat saccolva a következőket találom.
A leggyakoribb magyar családnév a Tót(h). a könyvben számuk kb. 5500.
Érdekes módon Horvát(h) is sok van: kb. 4500.
Német(h) viszonylag már kevesebb: 2600 körül,
Román 100, Oláh kb. 650, együtt 750,
Magyar ezekhez képest 550 igaz, itthon a „magyar” nem igazán működik megkülönböztető
jelzőként.
Orosz mintegy 460 akad, a csehek még csehebbül állnak:
Cseh kb. 240 van a könyvben.
Kozák meg csak 100 körül.
Meglepően sok a Nagy kb. 6800, hozzá képest kevés a Kis(s): 4500.
Nemesből legalább 520 van, Polgárból kevesebb, mintegy 240, Paraszt mindössze 4 akad.
Vitézből 52-t számoltam össze, Gyáva egy sincs.
Pap(p)okban viszont bővelkedünk, de csak a névválasztás szintjén: 1900 regisztráltatta magát.
A foglalkozások közül talán nem tévedek, ha a Kovácsok vezetnek: kb. 6000 címmel.
Őket követik a Szabók 4900 előfordulással, Varg(h)a mintegy 3900 akad, Molnár is 3000 cím. A Bakókat, Halászokat, Pintéreket stb. nem számoltam össze. Nyilván lényegesen kisebb számban leledzenek.
Összegzés: Örülök, hogy Gyáva egy se akad közöttünk. Kissé meglep a papok magas száma, mert ellentmond a hivatások gyakoriságával, és még érdekesebb, hogy az egyes nemzetiségek überelik a magyarokat. A netre átigazolás pedig egyre nyilvánvalóbban látszik, ez meg is pecsételi előbb-utóbb a „stabil” telefónia sorsát. Volt már ilyen. Hol van már a táviratozás, a 3-szoros vagy 10-szeres sürgősre meghívott vidéki vonal, hová lettek a telexgépek? Rohamosan fogy a faxok küldése, ugyanígy a leveleké és postacsomagoké az e-mailek és csatolmányai javára.
Úgy letűntek ezek a korábbi módszerek, mint a stencilezés a fénymásolók megjelenésekor.
Legjobb tudomásul venni a változások trendjeit.
Utolsó kommentek