„Ti vak vezetők!
Megszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek!” (Mt 23,24)
Nem azt mondja, hogy ti vakvezetők! Ebben az esetben ugyanis a kutyák lennének a vakvezetők, mi pedig a vakok, akiket ők vezetnek (orruknál fogva akár). De nem ezt mondja, hanem azt, hogy ti vak vezetők. Ez azt jelenti, hogy a vezetők elvakultak: nem képesek saját érdekérvényesítésükön felülemelkedni.
Megszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek!
Analógiák korunkban:
Minden kispénzű emberből újabbnál újabb adókat facsarnak ki, maguk meg hatalmas végkielégítésekkel tömik saját zsebüket.
Megbüntetik az áruházi tolvajokat, de hatalmas mértékű a korrupció, a fehérgalléros bűnözés.
Kerékbilincset raknak a parkoló autókra, melyet 30 000 ft-os bírságért lehet megváltani.
Lefülelik a bliccelőket, de óriási pénzösszegeket tesznek zsebre prémiumként.
Saját melósokkal végeztetik el az alja munkát, és magánvállalkozásuk kapja az ellenértékét.
Sokakkal fizettetnek pályázati díjat, miközben tudják, ki fogja megnyerni.
Meghurcolnak ártatlanokat, miközben futni hagynak nagy gazembereket.
Megsarcolják a fiakat, miközben hatalmas kedvezményeket adnak idegeneknek.
Földönfutóvá tesznek lakásbérlőket, miközben hatalmas összegeket vágnak zsebre az uzsorások, a bankok.
Folytassam? Minek...
Ami régen csőlátás volt, ma is az,
ami régen keményszívűség volt, ma is az.
Ami régen elítélendő volt, ma is az.
Mindnyájan tudjuk miként a Mester kétezer éve, és ugyanúgy mi sem egyezünk bele soha, mert nem engedi sem az igazságérzetünk, sem a törvényhez való hűségünk, sem irgalmas szívünk.
Utolsó kommentek