Mickey webnaplója

Karinthy egyszer írt Zsebeim címmel egy krokit. Benne ilyeneket: Nini, itt a balfelkülső zsebemben meg egy öreg öngyújtó van. Már százszor elhatároztam, hogy veszek bele tűzkövet, de mindig elfelejtem. Majd hasonló sorok és mondatok követik egymást, mígnem ilyeténképpen folytatja: Jé, a jobbalsóbelső zsebemben néhány papírfecni, meg egy csomag tűzkő lapul. De minek, amikor már régen eldobtam azt az ócska öngyújtómat! stb, stb.
No én nem a zsebeimet kotorászom. Legalábbis most nem. Az asztalfiókjaimat túrom át. Amikor egy-egy folyóiratszám elkészült, rendes szokásom szerint selejtezni kezdtem a fiókjaimban. Mert nem érek rá sokszor mérlegelni, mi kell, mi nem, ezért választom a fiókjaimba való dugdosást. Ezeket aztán időről időre szelektálom.
Most is így van, bár most határozottabb indokom van rá. Valamikor egy lapra összegeztem a Testkontroll könyv lényegét, melyik étel mivel társítható és mivel nem. Sajnos jól emlékeztem rá, hogy egy alkalommal kidobtam az A4-est. csakugyan így lehet, mert nincs meg.
Kidobhatnék régi anyagokat, melyeknek alig van már aktualitásuk. Korábbi évek havi elszámolását, fizetési bizonylatokat stb. Kit érdekel ma?
Eldobhatnám a korábban írt felköszöntőket, kit érdekelnek ma? Hol vannak már azok a kollégák, akiről szóltak?
Itt van egy lejárt szig-em. Minek? Kit érdekel?
Nem itt tartom őket, de megvannak otthon mindenféle bizonyítványaim. Kit érdekelnek?
Ki tudja, miért nem kaptam jelest olyik tárgyból, csak közepest vagy azt se? Nem mindegy? Kit érdekel?
Kit érdekel, hányas voltam szolfézsből 1955-ben és később hegedűből?                  Katonakönyvem is megvan még. Leszereléskor belepecsételték (1971), hogy szakkiképzést kaptam. A kieg-en be kellett mutatni. Akkor és ott megjegyeztem, a környékén se jártam annak a területnek, ahol a képzés folyt. Ma sorállomány sincs, sorozás sincs, sorkötelesség sincs. Néhány egykori katonatársam meg már meghalt.
Kit érdekel az elmaradt kiképzés?
Ahogy múlik az idő, és múlnak a kortársak is, katasztrófák és háborúk, járványok alkalmával mások is, átértékelődnek a dolgok.
Egyre inkább a lényegre törekszem koncentrálni.
Érdekes: Mintha visszanézve mindig is a lényegre akartam volna koncentrálni.
Ezek szerint a lényeg változott meg, ezek szerint a valóság más elemei kaptak hangsúlyt.
Ezek szerint múlik az idő. Vagy ahogy a szólás mondja: „Pakolj, Sári, múlik a vásár.”
Pakolok.
* * *
Ma kaptam Emiltől ezt a viccet:
MINDENKI OLVASSA EL
ÉS KÜLDJE TOVÁBB!!
RÁKKELTŐ HATÁSÚ A HIDEG SÖR!
JAPÁN TUDÓSOK MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY A HIDEG SÖR RÁKKELTŐ
HATÁSÚ!
A KÍSÉRLET KERETÉBEN - A JAPÁN LABORBAN
- HIDEG SÖRT ÖNTÖTTEK EGY ALVÓ RÁKRA, ÉS AZ RÖGTÖN
FELÉBREDT.