Úgy érzem, muszáj tegnapi posztomra (Mi lesz veled, emberke?) visszatérni egy kis kiigazítás céljából. Arról szóltam, hogy két táborra szakadt az ország.
Ez elég egyértelmű.
Sokféle megnyilvánulásai közül egyet ragadtam ki, egy – általam egyébként nagyra becsült – festőművész totálisan elítélő kritikáját a mostani kormány tevékenységéről. Ő nem talál az általuk tett intézkedések között egy körömfeketényit sem, amelyet elismerhetne. (Gyanítom, nem is keres.) Nos az ő hosszú tirádáiból idézek kettőt egymásután (közbevetve kérdéseimet). A poszt többi része nagyjából adja magát.
– Egy fölhorkanásszerű mondat a poszt mellett, és egy hosszas, kormányt védő válasz – ellene. Amit utána vetettem, már érthető. Szeretet nélkül semmi sincs, csak a bűn. Szeretet nélkül csak káosz van és gyűlölet. A kölcsönös megbecsülés (szeretet) volna az esély a túlélésre.
Most kiegészítem megjegyzéseimet azzal, amit korábban már egyszer érintettem. Sokat töprengtem rajta, hogy mi volna az a közös platform, melyben a jobb- és baloldal egyetért. Nem találtam ilyet, mégpedig azért nem, mert a megnyilvánulások arra utalnak, hogy a másik oldalnak nem lehet igaza. Amit állít, azt zsigerből tagadni kell. Ha másért nem, a pártfegyelem okán. (Megszüntetnék minden pártot, csak egy párt(?) létezhetnék, az elsővonalbeli szakértőké, akiket ellenőrzése alatt tartana a „másodvonalbeli” szakértők hada.) A szakértői kormánynak egyetlen feladata lenne, a közjó előmozdítása sokszerűen és valamennyi pontján.
Ehhez képest jelenleg közel állunk ahhoz, amit meghasonlásnak hívnak. Márpedig írva van: „Minden meghasonlott ország elpusztul, és nem állhat fönn egyetlen meghasonlott város vagy ház sem.” (Mt 12, 25) Ezek a Mester szavai.
Viszont vigasztalásunkra szolgálhatnak Hamvas Béla gondolatai. Idézek belőlük: „A legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, nem az, hogy szolgaságba süllyed, és hatalmasabb, nagyobb számú, erőszakosabb nép számára dolgoznia kell, … hanem, hogy primitívvé válik, hogy eldobja magától a tudatos gondolkozást, és a tudatos gondolkozót, s ezzel a tudatlanság óceánjába merül. … A nagy népek nem a kultúrnépek. … Az ember értékét attól függővé tenni, hogy milyen látható tárgyakat alkotott, nem lehet; az ember értéke sorsának tisztaságán és az isteni erőktől való megérintettségén múlik.”
Szép program. Nem? Lehet rajta gondolkozni, esetleg meg is szívlelni.
Mai fotók már a 2012.1 nevű albumban a fotóim linkre kattintás után.
2012.01.03. 07:49 emmausz
Az lesz velünk, amit választunk
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr165169563
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek