Mickey webnaplója

Aki nyomon követi az utóbbi időkben megfogalmazott blogbejegyzéseimet, az érzékelheti, hogy magánéletünk krízisét éli kicsi unokánk változó állapota miatt. Hasonlóan fáj a kis ártatlan szenvedése, mint egykor Jóbnak az ő megpróbáltatásai. Mégse hagyhatom szó nélkül azt, amit manapság a szégyentelen EU művel országunkkal.     
Szégyellem magamat, amiért annak idején megszavaztam az EU-ba lépést. Mentségemre legyen, hogy De Gasperi, Schuman és  Adenauer erkölcsös elképzeléséről papoltak nekem, és csak a nálam dörzsöltebbek látták, hogy egészen más itt az ábra. Ki is ábrándultam menten az egészből, amikor a gazdák az EU-támogatás szokásos mértékének mindössze a 25%-át kapták.
Szégyellem magamat az EU szabadossága miatt.
Szégyellem magamat, az EU-képviselők jó részének hitványsága miatt.
Szégyellem magamat, amiért köpnek a tényekre, és koncepciós pert folytatnak ellenünk.
Szégyellem magamat helyettük, mert valakinek csak szégyellnie kell magát amiatt a színvonaltalan becsmérléssorozat miatt, amit igaztalanul ránk fröcsögtek.
Szégyellem magamat, mert a saját maguk által támasztott törvényeket gátlástalanul lépik át.
Szégyellem magamat helyettük, mert akik nem jobbak a Deákné vásznánál, hazámtól tökéletességet követelnek. Mégis hogyan képzelik?
Szégyellem magamat, mert senki nem kiáltja el: Meztelen a király! S ha elkiáltja, süket fülekre talál.
Szégyellem magamat mindenki miatt, aki hazugságokat fogalmaz meg saját hazája, történetesen Magyarország ellen.  
Ezennel visszavonom a voksomat, és mindaddig fenntartom ebbeli véleményemet, ameddig a három alapító atya értékrendjét nem látom megvalósulni.
Valaki mondja meg: Miért ennek a kis országnak a kötelessége a becsületen alapuló politizálásra rászorítani a kontinenst?
Valaki mondja meg, a katolikus Horvátországnak miért nem árulta el valaki, hogy ha az EU-ba lép, ateisták fogják agyát mosni?     
Isten áldja Magyarországot, Isten, áldd meg a magyart, és persze mindenkit, akit a képedre és hasonlatosságodra teremtettél és álmodtál.