Tamás felügyel, én viszem a gyerekeket. Gosti táskája túlsúlyos. Mondom neki. Az osztályba érve kipakol belőle egy banánt, egy kivit és egy kockasajtot. Ezeked dobd ki itt vagy otthon. Zsebre gyűröm a korábbi napok uzsonnájaként szolgáló ennivalókat.
Hazaérve felcsöngetek Blansiért. Mire leér, felfalom a banánt. Kedvesen társalogva érjük el az óvodát. Ő hozza a lepkés könyvet, mert az óvó néni megkérte, hogy mára vigyen be egy katicabogárról szóló könyvet, de olyat nem találtunk. Magam indítványoztam, hogy vigye a szurikáták életéről szólót, de Blanka hevesen tiltakozott. Megérkezve tornaórára öltözött át, én meg visszaindultam. Nálam volt a svájci bicskám, az óvoda előtti szeméttartónál megnyúztam a kivit, és befaltam. Kiérve a főútra lehámoztam a kockasajtról is a kabátját, és utána küldtem a gyümölcsöknek. Tulajdonképpen megreggeliztem ilyenformán már az utcán. Az itthoni kenyér csupán ráadásnak számít.
Most nagy a csend.
A nagyocskák leadva, a kicsi idáig aludt, most tápláltatik.
Zsuzsa az imént felhívta a franciákat. Éva viszi Estelle-t az iskolába, mert virágvásár van. Igyekszik, hogy még a szebbjéből válogathasson. Érdekes ez az iskolai vásár. Itthon is terjed. Most egy székely nőt láttam, aki az iskolában hímzéseket teregetett ki a folyosón.
Lehet, hogy így támogatja a sulit.
A titkárságon senki se volt, mindenki a mai érettségi tételekkel rohangál, mert pontban nyolckor fel kell tépni a borítékokat. Gondolom, ma matek lesz.      
Az idei érettségi érdekessége, hogy tegnap magyarból az egyik választható lehetőség Karinthy jó és rossz tanulója volt: tehát Steinmann, illetve Neugebauer. Ma pedig matek írásbeli. Valószínűleg  Steinmann egy óra alatt befejezi a csonka kúp adatainak a kiszámítását és szorgalomból egy ugyanolyan alapterületű és magasságú csonka gúláét.
Neugebauer pedig százszor leírja, hogy mínuszbé pluszminusznégyzetgyök bénégyzet mínusz négyácéperkétá. Neki már úgyis minden mindegy, pikkel rá a Frőlich.