Tegnap a SICC c. rejtvényes kitalálós, ügyességi stb. játékkönyvről írtam.
Alapmű.
Gyerekkorunkban megvolt, azután, azt hiszem, összefirkáltatott, s fedelét vesztve – kidobatott. Húgaim Sziccsnek hívták, nekik egyszerűbbnek tűnt kimondani, mint a siccet. Azon nyomban hozzáláttam beszerzésének, mert, mint írtam volt, Ágoston unoka hasonló kedves kobakfejlesztő kitalációkkal kacérkodik. Maga is ötletel ilyesmiket, és örül neki, ha rávezetem ezeknek a játékoknak a logikájára. Nos, rákerestem az antikvárium.hu weboldalon. Egyetlen viseletes példány volt kapható 1140 forintért. Ez annyira drága, hogy megint kértem mellé ajándékkönyvet is.
Remélem, nem kell azonmód kidobnom a szellemi zsákbamacskát.
Itt a 14 fokos lehűlés. Hidegfront érkezett, és fúj a szél. Idebent persze tartják a falak a meleget, és nem is tart soká az előrejelzés szerint ez a kellemes hűvösség.
Hír értékű lehet még, hogy T. szabad napot vett ki, é mert ide várja a szerelőt, akinek a feladata volna okosabbnak lenni, mint a tervező mérnöknek, aki megkonstruálta mosogatógépünket. Az alsó „kocsi” kerekei rendre magukkal sodorják a gumitömítést, melyet azután mindahányszor kézzel kell a megfelelő vájatba visszaszuszakolni.
Ugyancsak új egy tegnap az IKEÁ-ból ideszállított kerek fekete fémasztal. Valamiért a fehér olasz kinyithatós nem volt OK. Ezt pedig célszerű lesz fehér abrosszal letakarni, mert a nyári napsütés idején a fekete bádogon tojást lehet majd sütni.
Újdonság még, hogy az évek óta működő botturmix helyett kellene (?) egy nem bot, hanem valamiféle komplettebb-zártabb turmix, mert a bot kiveri a kevercs egy részét a konyhaasztalra.
Hát nem tudom. Weöres verse ír erről a permanens vehetnékünkről egyik rövid versében, melyet még rövidebben citálok ide: Hová megy a szomszédasszony? Ide és majd odaát, kéne egy kis hogyhíjják. Kéne még egy fémtábla MEGTELT felirattal.
Elvi készített egy sarkot Levinek, ahol kedvére hempereghet. Szemmel látható élvezettel vette birtokba a „neki készített országot”, míg éhes nem lett. Készült róla egy kép. Ma azt akarom a poszt végére rakni.
Ma egyébként egy alapvető életvezetési alternatívával szembesültem. Éspedig azzal, hogy kétféleképpen nézhetek a világra, a testi felől, és a lelki felől. Két teljesen más világot kapok. Más a test (anyagi) és más a lélek (szellemi) felől közelítve.
A test lehúz, miközben a lélek emelne. A kettő szemben áll egymással, és elég nehéz az átállás az előbbiről az utóbbira.
Utolsó kommentek