Idős házaspár üldögél házuk verandáján. Megszólal az öregúr:
– Most előveszek egy nagy adag fagylaltot a hűtőből. Kérsz te is?
– Én csak egy kis adagot – válaszolja a felesége –, de önts rá csokoládészirupot! Nem akarod felírni? Tudod, milyen feledékeny vagy.
– Dehogyis! Észben tartom. Kis adag csokoládésziruppal.
– Igen, és dióreszelékkel. Nem felejted el?
– Persze, hogy nem.
– És tegyél egy szem cseresznyét a tetejére! Biztos vagy benne, hogy nem felejted el?
– Dehogyis, Márta!
Az elkövetkező tíz percben kihallatszik a verandára, hogy a férj ügyködik a konyhában. Végül megjelenik két tányér sonkás tojással.
– Ugye megmondtam, hogy írd fel! – sóhajt az asszony. – Hát nem elfelejtetted a pirítóst?
***
A vicc pendantja Malvinról szól, akit meglátogatnak aggastyán korú barátnői. Malvin feledékeny, ezért felírja: Megkínálni őket kávéval. Megérkezik a társaság. Malvin ránéz a cédulára: Megkínálni kávéval. Felteszi a feketelevest, tálalja, beviszi, megisszák. Fél óra múlva kimegy a konyhába, hátha van, amivel kínálja a társaságot. Cédulát talál: Megkínálni őket kávéval.  Főzi, beviszi, megisszák, eltelik egy óra, a jelenet megismétlődik, el kettő, a jelenet megint megismétlődik. Végül búcsúznak.
A távozó öregasszonyok az utcán a fejüket csóválják: 
– Jó volt Malvinnál, persze, jó volt. De azért megkínálhatott volna minket egy kávéval.  Mire az egyik barátnő:
– Malvinnál??? Ki az a Malvin?  
***
Nem vicc az öregedés. Természetes folyamat. 
Ha nem jut eszedbe valami, gondolj arra, hogy biztosan nem is volt olyan fontos. (Bizonyosra mehetsz. Csakugyan alig akad valami, ami nagyon fontos volna.)   
Ha nem jut eszedbe, hogy miért mentél a konyhából a szobába, menj vissza a konyhába, és nagy valószínűséggel eszedbe fog jutni. Fordítva is működik:
Ha a szobából mentél a konyhába, és nem jut eszedbe kijöveteled oka, menj vissza a szobába, és beugrik.