Mickey webnaplója

Turkáltam magamnak egy Werfel-könyvet, a Halljátok az igét! Marha hosszú, és visszavisz Jeremiás korába. Róla szól. Igen részletező és aprólékos leírások tarkítják, melyek az író fantáziájának és/vagy a próféták korának tanulmányozása lecsapódásai. Egyelőre az egyiptomiak hite szerinti alvilágban botorkálok a főhőssel együtt. Werfel tekintélyes író, gazdag életművel. Mégis megérint néhány egyéb cím, melynek mögöttesével, részleteivel tanácsos lehetne megismerkedni.
Legutóbb egy emailben ezt olvasom: „…megvettem Rónay Tamás: Forgószél a Vatikánban c. könyvét, mely XXIII. János pápáról szól. Olvastam éjjel és nappal, az orvosi váróban, héven és villamoson. Nagyon jó!”
Lehet, hogy az. Egy egyszerű földműves család sarja, aki késő öregségére pápa lesz, és csaknem aggastyán, amikor elrendeli, hogy hívják össze a zsinatot a Vatikánban. Idősödésünknek erőt adhat az ő vitalitása, megbocsátó szeretete. Érdekes módon az utóbbi pápák-tól és -ról bőven olvastam. Tisztességes emberek, akik esendők, törékenyek, és hatalmas erővel záporoznak rájuk az intrikák, rosszindulatú megjegyzések. Nekem a szenvedő Krisztus sorsát idézik. A pápák piedesztálon állnak, tehát jól követhető életük minden mozzanata, az őket ért állandósuló sárdobálás, csak amiért szorosan menetelnek a Mester után, őt követve.
Ha nagyon jó a Forgószél a Vatikánban c. kötet, hadd ajánljam a SZIT-nél közeljövőben megjelenő kötetet, melynek a Pápa a célkeresztben lesz a címe. Ez a Ratzingert ért áskálódások, mocskolódások elemzését tartalmazza, bizonyítva, hogy a pápa hozta a formáját, egyéniségét, nem rejtette véka alá véleményét és a krisztusi tanokat akkor sem, ha az egyes nagyhatalmú érdekcsoportoknak nem volt ínyére.
De a II. János Pál életéről szóló könyvek (filmek) is arról szólnak, hogy mindenféle – olykor halálos – fenyegetettség ellenére folytatta azt a munkát, melynek elvégzését lelkiismerete megkövetelt tőle.
Persze nemcsak tőle, hanem tőlük (mivel éppen a harmadik pápa küzdelmes életéről emlékezem meg).     
„Ha a világ gyűlöl titeket ... engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból volnátok, a világ szeretne titeket, de mivel nem vagytok e világból valók…gyűlöl titeket a világ. … Nem nagyobb a szolga az uránál … Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Mindezt miattam teszik, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.” (ti. az Atyaistent. Vö. Jn 15, 18 skk.)
Izgalmas felismerések ezek, és kétségbevonhatatlan valóság, amit Krisztus kétezer éve megjövendölt.
Visszatérve az eredeti felvetéshez, az olvasás az a befejezhetetlen szellemi élvezet, mely a luxus kategóriába esik, és mely kielégíthetetlen. Azért az, mert a születő új művek tömege mérhetetlenül több annál, mint amennyivel egyáltalán kapcsolatba kerülhetünk (a korábban megírtakról nem is beszélve), s mi saját magunkkal szembeni elvárásként állandóan döntéshelyzetben vagyunk. Válogatunk. Mégis elő- előadódik, hogy fércműbe kezdünk bele. Amint erre rájövünk, azonnal el kell fordulnia érdeklődésünknek az ilyentől, mert saját időnket pazaroljuk méltatlanra.
Mennyire igaz ez a tévéfilmekre, s mennyire nehezebb az eligazodás a sugárzott műsorok mineműségének megítélésében: Mi nézhető, mi a talmi, az üres és öncélú szamárság.
Az internetet most békén hagyom.