Babette lakomája
Tegnap meglepetésként ért, hogy Tücsi a youtube-ról leszedte a Babette lakomája c. filmet. Azonnal megnéztem. Pedig a legritkább eset, hogy egy filmet többször is végignézzek. Pláne művészfilmet. És ez az: egy szépen megformált művészfilm. Nagyon emberi, nagyon gondolatgazdag, nagyon jellemző lélektanilag, nagyon pozitív kicsengésű, nagyon jó szereposztással, nagyon kontrasztos modort megjelenítő szereplőkkel, nagyon karakteres.
Csak rá kell szánni az időt, és az embernek egy ültő helyében végig kell néznie az filmet.
Én évekkel ezelőtt csaknem véletlenül botlottam bele.
Egy Manrézában töltött néhány napos tartózkodás során hirdették meg a fiatal jezsuiták, hogy este filmvetítés lesz: egy dán filmet nézünk meg, s utána kötetlen beszélgetést folytatunk róla. Persze nem mondom el, hogy miket fejtegettünk ott és akkor, csupán egyet, mert nem egészen nyilvánvaló, de szabad asszociáció útján is olyan következtetésre juthatunk, mint akkor, mi Dobogókőn. Ez pedig egy hasonlat, talán allegória, és arról szól, hogy Babette lakomája leképezi a katolikusok által jól ismert eucharisztikus cselekedetet és lakomát, Krisztus testének vételét, a hozzá való viszonyulásunkat, magatartásunkat. Döntse el mindenki, aki megnézi a filmet, hogy belelátható-e ez gondolat.
Minő véletlen, hogy a filmet ajánló jezsuiták most azt írják, hogy Jorge Bergoglio, Ferenc pápa egyik kedvenc filmje ez a dán alkotás.
Mindenkinek jó szórakozást erre a továbbra is borult napra.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=zxrLcZzM7uY#
Utolsó kommentek