Mickey webnaplója

Az örmény népirtás elől 5000 fő felköltözik Musza Daghra, amely stratégiailag védhető. Jól-rosszul berendezkednek a végső ellenállásra számítva. Van itt hevenyészett kórház, konyha, elosztó, mészárszék, alkalmi szentély, családok lombsátrai, s főleg jól kiválasztott pontokon lövészárkok.
A mesterségesen és kényszer diktálta civilizáció kialakítása érdekes téma, amely egy csomó megfigyelésre indíthat hozzáértőket. Minicivilizációk számos okból jönnek létre. Kényszer hatására, parancsszóra, önként. Nézzünk néhány példát.
1. Csoportfeladatként egyszer azt kaptuk, hogy az óceán közepén hajótörést szenvedünk. Milyen esélyünk van a szabadulásra, ha a példában tételesen felsorolt eszközök állnak rendelkezésünkre. Általános elképedésre, mi a hajótörés következményeit úgy gondoltuk megoldani, hogy berendezkedünk az óceánon úgy, ahogy lehet. (Persze sehogy se lehet. A megoldás, olaj szétterítése a vízen, s meggyújtása. Csak annyi esélyünk van, hogy egy légi felderítő meglátja a tüzet.)
2. Élet a gulágon. Olaffson Placid OSB a túlélés négy szabályát körvonalazta. - A szenvedést nem szabad dramatizálni. - Keresni kell az élet napi, apró örömeit. - különb vagyok, mint az őrök. Ez mozgósítja az energiákat. - Akinek van hite, annak könnyebb elviselnie a szenvedéseket.
3. Dr. Viktor Frankl túléli a koncentrációs táborok borzalmait, és ebben töretlen hite, tudománya segítségére vannak. „Frankl szerint az egzisztencia döntések során keresztül valósítja meg önmagát, melyet a választás szorongása »a meg nem valósított lehetőségek kísértetei« környékeznek. Ám mégsem ez okoz szorongást, hanem sokkal inkább az, ha az egyén nem manifesztálja önmagát önmaga számára egy-egy érték kitartó megvalósításával. A logosz pedig az az átfogó és egyben egyéni értelem, melyhez a szellemi létező, az egzisztencia »fölnyúl«, »ráérez«, melyet »belát«, melyet az élet kínál fel valamennyi, ilyen szempontból tudatosított szituációban. Frankl Buber és a haszid zsidó filozófia, és nem kevésbé a keresztény tanítás nyomán vallja, hogy a legfőbb érték a szeretet, egy másik egzisztenciához való szerető kapcsolódás, ami még a lágerélet legsötétebb óráiban is megvalósítható.” (idézet a wikipédiából)
4. A Legyek ura c. regény kényszerű gyerektársadalmáról itt nem írok, a gyerekek tapasztalatlansága szörnyűségekhez vezethet (Vö. még a Valahol Európában c. film).
5. Ifjúsági táborok. Skálája a szórakoztató programokon való részvételtől a pionírok túlélési manővereiig terjed.
Egyszer egy táborban azt a feladatot kaptam, hogy készítsek napórát formás nagyobb karókból. Ám ahhoz, hogy a karók a nap állását mutató bot árnyéka alá kerülhessenek, kellett volna sütnie a napnak, gyorsan el kellett volna készülniük a karóknak a megfelelő számozással, nekem felmentést kellett volna kapnom a foglalkozások alól, pl. egész napos kirándulás. Két segítségem volt: a karórám, s egy balta. A jelzett nehézségek miatt a napóra a táborbontás előtti napra készült el. Arra nem emlékszem, hogy mutatta-e az időt vagy borús volt-e az ég. Arra viszont igen, hogy az egészet műbalhéként éltem meg, mert nekem is, másoknak is volt karórájuk. Így a tábori alkalmi napóra szerintem úri huncutság volt.
A komoly és komolytalan kisvilágok témája: élete, működése, működési zavarai, lélektana stb. biztos megérne egy nagydoktori disszertációt, ám ez csak egy poszt. Sebtében abbahagyom.  
Összefoglaló a 2Krón 16-hoz. Az izraeli Bása Júda ellen vonul. Aza felkeresi ajándékokkal Damaszkuszban Benhadadot, aki mellé áll. Bása menekülőre fogja. Aza felépíti Micpát és Gebát.  Hanani, a látó ember felkeresi Azát, s fejére olvassa, hogy nem bízott Istenben, inkább Benhadadhoz fordult. Aza mérgében fogságba veti Hananit. Uralkodása 39. évében Aza lába súlyosan beteg lett. Az Úr helyett az orvosokban bízott. Két év múlva meghal. Testét nagy pompával elégették. Közöm.  Szövetségesem-e az Isten? Kitől remélek javulást, ha betegség ér? Észrevétel: Már az ószövetség idején is létezett a hamvasztás. Kérdés: Reális elképzelés-e, hogy az Isten olykor felülírja az általa hozott természeti törvényeket?