Új könyvbe bonyolódtam bele: Robert Sarah bíborossal készített interjút Nicolas Diat. A kötet címe: Isten vagy a semmi. Egy guineai kis faluban a világ végén letelepedik néhány szerzetes. Az animista vallású afrikai, R. Sarah, figyeli működésüket. Meglátogatja istentiszteletüket és lassan-lassan hivatás ébred benne. A fiú Szeku Turé terrorjellegű baloldali kormányzása alatt cseperedett. Látta az emberi méltóság ellen elkövetett rémtetteket: kínzások, eltűnések, kivégzések, gulagszerű munkatáborok, a politikusok részéről megnyilvánuló hatalmas mérvű korrupció, az elesettek kegyetlen kizsákmányolása. Élettörténete alakulását nyomon követhetjük első rezzenésétől kezdve. Sarah afrikai nézőpontból láttatja a valóságot, a világ sorsát, a pápák erősödő aggodalmát, akik joggal aggódnak észlelve Európa istentagadását, egyre erősödő és féktelen tobzódását, és társadalmi, sőt a földrészre egyre inkább jellemző közömbösséget. Látja ezt már XII. Piusz és minden őt követő pápa. Ám azt is látják, hogy a világban a kereszténység jó irányt vesz. A hívők száma emelkedik, de nem Európában, amely nagyjából a kereszténység bölcsője volt. Földrészünk hanyatlásról számolnak be, és okkal-joggal féltik Európát erkölcsi megsemmisülése, nihilizmusa miatt. Kezd körvonalazódni, hogy elveszti arcát, el jövője prosperitását. Többek között így fogalmaz: Ha Isten nagy távollevővé válik, minden elsodródás lehetséges a legbanálisabbtól a legundorítóbbig. (94. o.)
A nagyalakú, 260 oldalas könyv vastag papírra van nyomva, elég kézben tartani. Ráadásul szinte szúr a sarkainál. Megfogalmazása – esetleg fordítása – miatt kissé nehézkes az olvasása. De mondanivalója miatt érdemes a könyvvel birkózni.
Ízelítő a Péld 23-ból. Amikor leülsz enni ... inkább tedd a kést a torkodra, semmint túl mohó legyél. Ne igen áhítozz a csemegére ...Ne egyél az irigy ember ételéből, s ne áhítozz a csemegéire... A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat. ... A fiúgyermektől ne sajnáld a feddést, nem hal bele, hogyha bottal vered! Megvered ugyan, méghozzá bottal, de az alvilágtól megmented életét. ... Ne légy azok között, akik a bort isszák, sem azok között, akik tobzódnak a húsban... Legyen az apádnak öröme benned, és ujjongjon, aki a világra szült! ... a bor ...megmar, akárcsak a kígyó, és mérget fecskendez, úgy, mint a vipera...„Ütöttek, de nem fájt, vertek, de semmit sem éreztem! Mikor ébredek föl?… Újra kérek belőle!” Közöm. A fejezet kikel a mohóság ellen, kikel az alkoholizmus ellen, támogatja a gyerekek testi fenyítésének az alkalmazását. A fenyítés nem öncélú: az alvilágtól mented meg életét. Lehet rajta gondolkozni és vitatkozni is akár. Egy biztos, a legkegyetlenebb valami nem a testi fájdalom. A szülői meglegyintés célja: kibillenteni valakit szamár viselkedéséből, mintegy figyelmeztetve, hogy nem a fájdalomokozás itt a lényeg, hanem a helytelenítés kifejezése. A fenékre verés jel, határozott és gyors módja a helytelenítésnek.
2016.01.05. 11:06 emmausz
Isten vagy a semmi
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr678238710
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek