Mickey webnaplója

1. Az amerikai filmvígjátékok jó része úgy készül, hogy a valóság elemeiből kivesznek egyet, vagy az elemeihez hozzáadnak egyet s a görbe tükör máris készen áll. Pl. a rosszcsont gyerek, akinek zseni agya van, elkergeti megvalósított ötleteivel a primitív betörőket; a szórakozott professzor feltalálja a gravitációt legyőző „reumi”-t, s osztályának béna kosárlabdacsapata rögvest legyőzi a tömegvonzást és maga mögé utasítja a várományos csapatot. Ha kész az elvonás vagy kiegészítés, kezdődhet az amerikai film: a hátsó kergeti az elsőt.
2. A Ford T-modell egyöntetűen fekete színben készült. A vonatkozó reklámszöveg így szólt: A Ford T-modellt kedvenc színében forgalmazzuk, amennyiben kedvenc színe a fekete.
3. Sándor György egyszer hentest játszott. Az ő boltjában csak nyúl volt kapható. Nyúl karaj, nyúl oldalas, nyúl lábszár, nyúl stefánia, nyúl dió. A vásárlók arca ettől nyúlt meg. Mivel a humoralista komoly képpel adta elő a szöveget, teljesen összekavarodtak a vevők, csakúgy, mint a kandi kamera áldozatai.
Nézzük ezeket az analógiákat paleo-ketogén ételekre vonatkoztatva.
ad 3. Kedvenc pudingot kínálunk önnek, amennyiben szereti a bőrkepépet mézzel és némi gyümölccsel!
Tortát szeretne? Milyen legyen, marhamájas, sült combos, fejhúsos, szalonnás vagy tepertős?
Cukorkaaaaa?
Van az is, szárítottméz cukorkánk.
Fagyi? És melyiket kéri?
Legyen finomított vízzel készült mézes zsíros tepertős, vagy vaníliás sertésagyvelővel tojásrántotta-tölcsérrel, vagy ugyanaz kacsaszárnnyal, hallal, bélszínnel?
Inkább palacsintát enne? Fahéjast ajánlanék zsírban kisütött agyvelős tojással, mézzel édesítve.
No, ne lepődjön meg! Itt mindenféle finomság kapható, ha az ön kedvence a hús, a zsír, a belsőségek, a máj, esetleg hal, mindenesetre szalonna és tepertő bőven, jó helyről vásárolt kolbász.
Érdekel a dolog: Legeltetett állatok vörös húsa előnyben!  Tápos csirkék, disznók, marhák vöröshúsát árusító hentesek kíméljenek!
Fogyni akar? Vörös húst fogyasszon!  
ad 1. Lám, étkezésünkben is van valami bizarr. Elvessük belőle az összes szénhidrátot, és ami marad, az biztosítja ugyanazt az egészségi állapotot, amely akkor jellemezte az embereket, amikor még húsokon éltek a nomádok.  
A prédikátor könyve 1. fejezet. (Ízelítő) A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának a szavai. Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság! Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?
ELSŐ RÉSZ
Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad. A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel. A szél dél felé fúj, északra fordul; körbejár, megfordul, visszatér – így ismétli járását a szél. Minden folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; a folyók egyre folytatják útjukat céljuk felé. Minden fáraszt. Nem mondhatja senki, hogy a szeme eleget látott, vagy hogy a füle eleget hallott. Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt. Ha azt mondják valamire: „Lám, ez új”, az is rég megvolt azokban az időkben, amelyek előttünk voltak. Nem törődnek az emberek a régiekkel. De a későbbiekre sem gondolnak majd azok, akik még később lesznek.
Salamon élete.
Én, a prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben. Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy vesződjenek vele. Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés. Ami görbe, nem válhat egyenessé, ami nincs, azt nem lehet számba venni. Így szóltam magamban: Sok bölcsességre szert tettem, és mind felülmúltam, aki előttem Jeruzsálem fölött uralkodott. Sok bölcsességet és tudományt latra vetettem. Gondosan tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot. S meggyőződtem róla, hogy ez is csak szélkergetés. Valóban: sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza. Közöm. minden csak hiábavalóság és szélkergetés, mondja a préd., azaz Salamon.  Lehet pesszimistának nevezni észrevételeit, de csupán azt részletezi, hogy a világ efemer. Pl.: a nap fölkel és lenyugszik s újra fölkel. A szél ...körbejár, megfordul, visszatér... a folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; ... Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt. ... Az értelmiségnek ma is felvethetné: Tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást s meggyőződtem róla, hogy ez is csak szélkergetés. Ugye milyen meglepő? A világ Urára figyeljünk, mert minden kegyelem.