Mickey webnaplója

„A kalocsai érsek borszentelőt tartott a jezsuitáknál. Ez alkalommal mesélte: A szerzetesi hagyományokban ismerték a mértéktartást, hiszen előírták, hogy egy „hemina” bort – ez egy ókori római mértékegység volt – ihatnak a szerzetesek. Azóta sem fejtette meg senki, hogy mennyi egy hemina, amivel aztán alkalmanként vissza is éltek a borbarátok.” Eddig az anekdota.
Mára megoldódott a rejtély a hemina fogalmat illetően. Történt ugyanis, hogy a könyvmegállóban kezembe akadt az a Györkösy féle Latin–magyar szótár, amire gimnazista koromban nem akadt 50 forintom. Így éppen 50 év óta nélkülöztem. Ma ingyen az ölembe pottyant. Nos, eme szótár legutolsó lapján foglalkozik az ókori mértékegységekkel, így a heminával is. Kiderült, hogy 1/6 congius=1sextariussal viszont ½sextarius=1heminával, amely 0,274 liternek felel meg.
Így a barátok tévedésben voltak azt illetően, hogy senki sem fejtette meg, mennyi is egy hemina. Talán nem is akarták, hogy ez a rendetlen ragaszkodás utolérje őket az űrtartalmak pontosítását illetően. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy mindössze egy bögre bort ihatnak meg, mert egy hemina kb. annak az űrtartalmával egyenlő.
***     
Kamaszkori élményem, hogy láttam Szőnyi István idilli szépségű képét – az Esti vonat címűt. Esteledő idő, kivilágított ablakú vagonokat húz a gőzmozdony a kezdődő sötétségben. Jó a téma, hihetőleg állomáson tartózkodik a szerelvény, mert nem ábrázolja a sebességet a festő. Nincs elmosódás, tiszta, jó kontúrú ablakkeretek között mutatkozik az ismétlődő módon a kivilágító sárga fény. Mivel itt lakunk egy vasúti töltés közelében, hasonló élményeim támadnak csaknem naponta. Elhúz a dízelgép, mögötte a kivilágított ablakú vonatkocsik. Igazán fotózni való. Van hozzá nagy tudású fényképezőgépem és kis tudású saját magam. Nagyon nagy érzékenységűre kellene állítanom a masinát, hogy elfogadható minőségű esti képet alkothassak a tovaszaladó szerelvényről. Eddig nem sikerült. De majd. Esetleg a megálló környékén kellene lekapnom, lassú haladás mellett?
Ízelítő a Sir 3. f.-ből: Kötelességeink szüleink iránt
Rám hallgassatok fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy üdvöt nyerjetek. Az Úr az apát többre nézi gyermekeinél, s az anyának jogot ad fiai fölött. Aki tiszteli apját, levezekli bűneit, s aki becsüli anyját, az kincset gyűjt magának. Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak, s meghallgatást nyer, hogyha imádkozik. Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s az Úrnak szolgál: szüleit szolgálva Istennek is szolgál! ... Az apa áldása védi a fiak házát, ...legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életed egy napján se! Nézd el neki, ha értelme csökken, ... Balsorsodnak napján gondol rád az Isten, s mint dér a melegben, eltűnnek bűneid...
A gőg
... A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre bűnt halmoz... A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül.
A szegények szeretete
Vízzel oltják el a lobogó tűzlángot, az irgalmas szeretet bűnöket engesztel. Aki a jótettet viszonozza, gondol a jövőre, s amely napon meginog, biztos támaszra lel. Közöm. Nagyjából a 10 parancs egyikének a kifejtése: Atyádat és anyádat tiszteljed! A gőg ostoba magatartás. A szegények iránti szeretet viszont gyümölcshozó tett.