Mickey webnaplója

Hallgatok egy interjút. Az író elmondja: elképzel tervet, szerkezetet művének, hozzá szereplőket. Az események írása közben azon veszi észre magát, hogy a hősök önálló életbe kezdenek. Letérnek a nekik megálmodott szerepről, mintha átállítaná valaki a váltójukat. Másfelé viszik a történetet. Hozzátette, ez művészi szempontból okos, mert jobb lesz általuk a mű.
Festő írja, hogy a vonalak és színek felvázolása közben alakul a téma. Az akarttal ellentétben mozdul más irányba az alkotás. Menetközben az alkotónak kompromisszumokat kell kötnie a kialakult formák és színek összhangja miatt.
Ez az én életemben legkézenfoghatóbban a séták során mutatkozik meg.
Tegnap ketten indultunk a Várba. Gyalog és busszal, majd újra gyalog. A Dísz téren szokásos leszállni, és a Halász-bástyához és a Dunára nyíló kilátáshoz terelődni. Most inkább a másik oldalt választottuk, s dél felé indultunk a Sándor-palota és a Vár irányába. Döntésünket befolyásolta, hogy vízhajtót vettem be indulás előtt valamikor. Így „szükség” szerint vettük az irányt valamiféle toilette-t megcélozva (Sikerült.) Tovább haladva elmentünk a Mária-szoborhoz, le a lifttel olyannyira, hogy a Szarvas téren kötöttünk ki. Közben megbeszéltük, hogy a Szent István Társulatot érdemes felkeresnünk, aktuális ügyeink rendezésére. Így is lett. (Ezt aztán előzetesen végképp nem terveztük.)
Még megjegyzem, hogy a felújítás során túlzsúfolttá lett a Vár. Szobor szobor hátán, nevezetesség nevezetesség hátán, érdekes látványosság látványosság hátán. Úgy vagyok vele, mintha egy ház építését követném nyomon. Először kialakul a funkcionális ház, majd a szépen vakolt, utóbb esetleg a giccsig túlcicomázott épület.
Az a benyomásom, hogy az építők rendelkezésére bocsátott összeg olyan hatalmas volt, hogy még ez is, meg az is belefért. Hogy vissza ne kellejen adniuk felhasználatlanul, még ezt is, meg azt is megépítették, odahelyezték.
Nem biztos, hogy jól döntöttek.
Sir 8. f. Okosság és megfontoltság
Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja. Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk. Ne űzz csúfot az öregemberből, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer. Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.
A hagyomány
Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni.
Az okosság
Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd magad. Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy. Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell. Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik. Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz. Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged. Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani. Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit főz ki belőle. Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben lesz részed. Közöm. Az óvatosság mellett voksol a szerző. Csupa tiltás a felelőtlen magatartás kivédésére. Az oktalanság olaj a tűzre, vagy ahogyan 3000 éve mondták és írták: fa rakása a parázsra.