Mickey webnaplója

Ma többek között a locsolkodás szokásáról volna aktuális írni. A locsolkodásról, amely sose állt hozzám közel. Értettem ösztönös célját, praktikumát is, de sose lett igazán az enyém.
Ilyeneket fejtettem volna ki benne, most csak félszavakban körvonalazom:
A locsolkodás előttre megy vissza, a leányrablásra, a szabin nők elrablására, sokféle durvaságra, amelynek biokémiai ösztökéi vannak, s amelyek összefüggnek valahogyan az y kromoszómával, össze az endorfinhatással. Minden igaz és együtt igaz. A fiúk késztetve vannak rá, hogy valamiképpen hassanak a nőkre (a Biblia egy helyen foglalkozik a kérdéssel igaz, tagadó formában: Nem a férfi akaratából született). Ennek az akaratnak vannak közönséges és kifinomult formái: az erőszaktételtől egészen a finom udvarlási szokásokig terjed a skála. Ezek között helyezkedik el a locsolkodás, de valamiképpen a tánc is.
Vélhetőleg már anyánk gyermekkorában történhetett valami neki nem tetsző, tán nyakon öntötték jeges vízzel, nem lehet tudni, mindenesetre berzenkedett a locsolás ellen, tolakodónak, koldulásnak is tartva. Hogy igaza volt-e, vagy sem, ne firtassuk, mindenesetre ez a távolságtartás megmaradt bennünk is. Nem hiszem, hogy csak bennem. Újratermelődött a következő generációban, amelyben inkább az elutasítás modellje él, mintsem a ragaszkodás a locsolkodáshoz. Nincs itt ellenállás a szokással szemben, de affinitás sincsen irányában.          
Ízelítő a Sir 24. f.-ből:
A bölcsesség beszéde
A maga dicséretét zengi a bölcsesség, ...Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. ... Jeruzsálemben van uralmam székhelye. .. Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban. Mint a terebint, kiterjesztem ágaimat, ágaim szépek és ékesek. Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt termettek. Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel. ..,akik hozzám szegődnek, azok nem vétkeznek.”
A bölcsesség és a törvény
... Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek. Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres. Közöm. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak – mondja Jézus, és így is van. A Biblia hol konkrétan, hol átvitt értelemben, róla szól. Az Igéről, aki a világot törvényekkel együtt alkotta. Változatlanul érvényesek kinyilatkoztatásai mind a mai napig.  Érdekes színt visznek bele a fejezet nyelvezetébe a drágakövek nevei.