Ma van az irgalmasság vasárnapja. Szent II. János Pál rendelte el ünneplését az általa szentté avatott Faustyna Kowalska jelenései és élete nyomán, akinek Jézus sugalmazta:
„Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek." Mivel Karol Wojtyla ezt cselekedte, egészen bizonyos, hogy rá vonatkoztathatók a fenti állítások.
***
Tegnap sok vendégünk akadt. Családból és barátaink közül összesen tizennyolcan fordultak meg lakásunkban a nap második felében. Kuriozitást kétségtelenül a nigériai fekete, Chuke barátunk feltűnése okozhatta. Róla meséli É, hogy Mányban magyar unokáját sétáltatván babakocsiban, jelentette a polgárőrségen egy ipse: A bicskei táborból kiszökött egy menekült és érthetetlen okokból egy fehér gyereket tologat a nyílt utcán.
Nem tudták, hogy Ch. ibo, tehát katolikus keresztény, itt végezte orvosi tanulmányait, majd kint praktizált, de gyerekei Magyarországban házasodtak, s az ő gyermekeik meglehetősen sápadt arcúak. Az unokák tologatása pedig egy nagypapa rendes elfoglaltságai közé tartozik. Társaságunkban két főnek van száz éven felül élő szüleje. Az ő mamája jelenleg 103 éves. Ch-t egyébként látták feleségével feljönni hozzánk. Ki tudja, miféle pletykák megindítására ad alapot egy ilyen látogatás.
Ezúton biztosítok mindenkit róla, hogy barátunk mellékgondolatok nélküli tisztességes ember, aki százakat, ezreket gyógyított meg élete során.     
Sir 30. f.
A nevelés
Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai örömben teljenek. Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd érte. Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg ujjonghat miatta. Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját hasonmását. Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért aggódjék. Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával fizet. Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz. Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a fogad. Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi komiszságot. Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened forduljon.
Az egészség
Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben vagyonosnak lenni. Az egészséges élet aranynál többet ér, az egészséges test több bármi szerencsénél. Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. A keserves életnél többet ér a halál, az örök nyugalom a hosszú szenvedésnél. Aki zárt szájjal kínál ínyenc falatokat, az sírra tesz ételáldozatot. Mi hasznára van ez a bálványoknak, hisz az ízét s illatát sem érzik? Így áll annak ügye, akit üldöz az Úr, a saját szemével lát, de csak sóhajtozik, mint a herélt, aki lányt ölel, s epekedik.
Az öröm
Ne add át egészen magad a gondoknak, töprengéseiddel ne okozd vesztedet. Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít. Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik. Közöm. A fejezetre szoktak haragudni a népek a fenyítés, mint lehetőség miatt. Pedig a ló is akkor húz, ha verik, vagy ha cukrot kap. A kérdés csupán, hogy elég-e cukorral biztatni, vagy adódhat olyan szituáció, amikor a cukorka nem hatásos. Bölcs dolog az egészségre erőnk szerint vigyázni, de tapasztalatom szerint olykor ez is kevés. Az öröm ellene dolgozik rosszra hajló természetünknek. Ez mutatja fontosságát, s nehéz mivoltát is.